Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Dr. Szittner Antal: A budapesti közúti Duna-hidakon végzett mérések Dr. Szittner Antal: A budapesti közúti Duna-hidakon végzett mérések (BME Acélszerkezetek Tanszék, ny. tud. főmunkatárs, Korányi-díjas) A Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezetek Tanszéke 1955 óta végez a budapesti hidak építése, felújítása és forgalomba helyezése kap­csán erőtani méréseket. A Margit hídnak a bécsi Reichsbrücke katasztrófája után megindult, 1976-os felújítása során előbb a főtartók tartórácsszerü viselkedését, majd a hegeszvasból készült, eredeti feljáró hidak erőtani viselkedését vizsgáltuk vonathatásábrák segítségével A kedvező eredmények ellené­re, a híd szélesítése és a híd anyaga (100 éves hegeszvas) miatt a feljáró hidakat lebontották. Az Erzsébet híd 1964-ben befejezett újjáépítéséhez kapcsolódóan a tanszék modellkísérletet végzett, a szerelés során Gerber-tartóként ki­alakított merevítő tartó szerelési erőjátékának vizsgálatára. Az 1:50 lép­tékű kismintán különböző szerelési fázisokban, különböző szerelési megoldások esetén mértük a szerkezet alakváltozását és a függesztő ká­belekben keletkező erőket. Erre azért volt szükség, hogy a merevítő tar­tó ideiglenes, csuklós kapcsolatának zárásához (kb. 200 000 szögecs) ne kelljen megvárni a merevítő tartó teljes hosszon való beszerelését. Az elkészült híd próbaterhelésénél a merevítő tartó pilon alatti táma­szánál lévő 8-övlemezes keresztmetszeténél nyúlásmérő ellenállásokkal mértük a 8x20 mm vastag övlemezes keresztmetszet feszültségeloszlá­sát. A mérési eredmények igazolták, hogy ilyen vastag, szögecselt le­mezkapcsolat nem tekinthető teljesen merevnek (nem érvényes a Bernoulli-Navier-féle hipotézis) A Szabadság híd középső, befüggesztett tartóját 1945-ben felrob­bantották. 1945 telén a középső részt uszályokra szerelt provizóriummal egészítették ki, amit a jégzajlás elsodort. 1946 februárjáig, a félállandó Kossuth híd megnyitásáig Budapest közúti híd nélkül maradt. Az újjá­építés során a háborús sérülések legnagyobb részének javítása hegesz­téssel történt - mint az később kiderült - a helyenként igen magas foszfortartalmú tartószerkezeten. Ugyancsak hegesztéssel történt nyo­mott oszlopok és néhány húzott-nyomott rácsrúd hevederezése. A sérült oszlopok pótlását a csatlakozó csomópontok szétnyomása után, vagy egyes helyeken anélkül végezték el. A befüggesztett tartó teljes egészé­157

Next

/
Oldalképek
Tartalom