Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráqer Herbert 80. születésnapja alkalmából működéssel gyakorolták. Egy területi főmérnökhöz 3-4 megye hídügyei tartoztak. Minden új vagy meglévő híd tervezésével, építésével, korszerűsítésével (pl. szélesítés, megerősítés, felújítás) kapcsolatos kérdésben kellett szakmai iránymutatást, segítséget adni az illetékes megyei szakembernek. Új híd tervezése előtt a terhelési osztály meghatározása is a Hídosztály feladata volt. A tervezőkkel szorosan együttműködve részt vettek a területi főmérnökök a szerkezet kiválasztásában, kialakításában is. Nem egy esetben többféle vázlattervet készítettek egy hídra a tervezők és azokból, esetleg közösen módosított változatukból „formálódott" meg a végleges megoldás. Ezt a területi felelősi munkát irányította, felügyelte az osztály vezetője. Vezetési stílusa bizonyos szempontból igen liberális volt: nagy szabadságot biztosított a beosztottaknak. Mindenki maga dönthette el, milyen gyakran akar kiutazni a területére, kivel, hogyan intézi dolgait. Nagyon jó volt szakmai szempontból, hogy ha valakinek a területén valamilyen műszakilag érdekes esemény volt, oda a más területért felelős kollégák is szabadon mehettek, ha idejük engedte. Más szempontból vezetése következetes és határozott volt: csak olyan irat mehetett ki az osztályról, melyet ő személyesen átolvasott és aláírt. Ha az illetékes területi kolléga írásával kapcsolatban eltérő véleménye volt, azt igen kulturált formában hozta a „szerző" tudomására. Szigorúan négyszemközt és segítőkész módon: megkérdezte, hogy nem lenne-e talán jobb ezzel vagy azzal a módosítással, kiegészítéssel kiadni az irományt. Rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a világos fogalmazásra, magyaros kifejezésmódra és a helyesírásra. Ezt néhány kolléga néha zokon is vette, de nem kerülhetett ki az osztályról nem jól fogalmazott levél, határozat. Egyéniségéhez, vezetési módszeréhez a rövid, tömör megfogalmazásokban való közlés tartozott. Az osztályértekezleteken, melyet csak akkor tartott, ha arra valóban szükség volt, 15-20 percben elmondta közlendőjét. Kikérte és meghallgatta véleményünket, esetleg fűzött még ezekhez néhány mondatos véleményt és bezárta a megbeszélést. Nem emlékszem egy óránál hosszabb osztályértekezletre. Más eset volt akkor, ha szakmai vita alakult ki valamilyen műszaki dologról. Akkor bővebben volt idő az álláspontok megvitatására, közös nevezőre juttatására. De akkor sem volt határtalan szócséplés: meggondolásra összefoglalta az eltérő véleményeket és más alkalommal folytatódott a vita, esetleg új szempontok ismertetésével. Ritkán, de az is előfordult 136