Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A második világháború pusztításai és az újjáépítés évei

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A közvetlen hídkárok helyreállítási és a közvetett károk (roncsemelés, meder-helyreállítás) elhárítási költsége meghaladta a békeévek költségvetéseiben közúti hidak építésére, korszerűsítésére és fenntartására előirányzott évi összeg harmincszorosát. A legégetőbb feladat volt a nagy folyókon és fontos átkelési helyeken még a tél beállta előtt olyan hidakat építeni, amelyek a jégzajlásnak és az árvizeknek ellenállnak. Ezen kívül a többi, többnyire sebtiben készített provizóriumot kellett állandósítani, s csak mindezek elvégzése után lehetett a tényleges újjáépítéshez hozzálátni. Világos volt az, hogy a veszteséget állandó jellegű hidak építésével a közlekedés egyéb ágainak gyorsabb regenerálódási ütemében már csak a szükséges anyagok és eszközök, valamint fedezet hiányában nem lehet pótolni. Ezért eleinte ideiglenes és félállandó szerkezeteket építettek, amelyeket azután fokozatosan végleges, korszerű műtárgyak váltottak fel. És hogy még e feladat végrehajtását is mennyire megnehezítették az akkori gazdasági körülmények, különösen pedig az infláció, azt csak azok tudják, akik valamilyen közvetett, vagy közvetlen módon részesei voltak a hídcsatáknak. A kimondhatatlanul sok visszatartó akadály ellenére 1945 végéig a felrobbantott hidaknak (hossz szerint) több mint a felét helyreállították, nagyrészt provizórikusan ugyan, de a közlekedést lehetővé téve. Az 1946. év végéig a helyreállítás %-os mennyisége nem sokat változott, azon belül annál jobban az ideiglenes és a végleges vagy félállandó jellegű hidak aránya. És a hároméves terv végére a hidak 90%~a újjáépült, 80%-ban végleges vagy félállandó jelleggel. A közlekedés szempontjából fontosabb főközlekedési utakon a hároméves terv végére a felrobbantott műtárgyak 95%-át építették újjá, végleges, illetve félállandó szerkezetekkel. Az újjáépítés e szakaszában a helyreállítás fő szerkezettípusai: a) faelemek kizárólagos alkalmazásával készült ideiglenes hidak; b) fa és idomacél kombinációjával készített provizóriumok; c) vastartókkal együttdolgozó vasbeton pályalemezű szerkezetek, többnyire félállandó jelleggel; d) pontonhidak; e) honvédségtől átvett acél hadihíd elemekből épített hidak (többnyire Herbert-szerkezetek). 8