Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A szolnoki Tisza-híd

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A pályaszerkezet anyaga normálacél, elektródája ennek megfelelően ER-1. A gerincek viszont nagy szilárdságú acélból vannak, az illesztések varratai EB-1 jelű elektródákkal készültek. Az övszögacél és a merevítő bordák felhelyezése után a főtartó egységeket egymás mellé állítva megadták a kívánt túlemelést, felszerelték a vízszintes merevítő elemeket, majd a méretek ellenőrzése után összefúrták a gerinc és az övillesztések szegecslyukait. Átvétel és minizálás után megindult a gyártási egységek szállítása, részben vasúton, részben közúton. Természetesen a forgalmat az építés alatt is biztosítani kellett. Az új híd a félállandó helyére került volna, ezért azt ideiglenes jármokra, amelyeket a kifolyási oldalon építettek, enyhén emelkedő pályán nyílásonként áthúzták. így összesen 60 óra forgalomkiesés adódott. A főtartó gyártási egységei egyben a szerelés egységei is voltak. A legsúlyosabb elem 14 Mp, a leghosszabb 12,4 m volt. Az átlagos elemek azonban csak 6-9 Mp súlyúak voltak. A pályaszerkezetnél 4 db gyártási egységből előszereléssel alakítottak ki egy szerelési egységet. A legnehezebb ilyen egység súlya 15,4 Mp volt. Az előszerelés menete a következők szerint folyt le. A négy szomszédos pályaelemet munkapadon összeillesztették, mégpedig úgy, hogy a síklemez alulra került. Ilyen helyzetben hegesztették össze a kereszttartók övlemezeit egymással és a pályalemez hosszirányú varratainak hozzáférhető oldalát. Ezután az így összehegesztett 9,3 m széles és változóan 5-6 m hosszú pályatáblát egy 20 m fesztávú 5 tonnás bakdaruval felemelve, forgató-berendezésbe helyezték. A forgató-berendezéssel függőleges helyzetbe forgatták a darabot, majd rögzítették. Ebben a helyzetben hegesztették meg a kereszttartó gerinclemez illesztő varratainak egyik, majd 180°-os átforgatás és gyökfaragás után a másik oldalát. A táblát ezután leemelték, végleges helyzetének megfelelően leállítva, a síklemez felső oldalán is - természetesen gyökfaragás után elkészítették a varratokat. Vizsgálat és hibajavítás után a tábla beszerelésre alkalmas volt. A főtartó szerelésének fő eszköze egy megfelelően átalakított és a lehorgonyzást feleslegessé tevő ellensúllyal ellátott 16 Mp teherbírású Derrick-daru volt, ami 6,3 m nyomtávú pályán járhatott. A szerelés két nyílásban szabadon történt, csak az induló szakaszt kellett állvánnyal megtámasztani. Ebben és a következő nyílásban egy-egy segédjáromról hidraulikus emelővel emelték ki a konzolok lehajlását, a harmadik nyílásban a tervezett segédjármot is elhagyták, mert a lehajlást a többtáma^6