Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

Az új szegedi közúti Tisza-híd építése

Az új szegedi közúti Tisza-híd építése -(- 70,95 m támaszközű felsőpályás folytatólagos, tömör gerinclemezes gerendatartó hidalja át. A pályabeosztás: 2,0 + 8,20 + 2,0 m. Az újjáépítés 1947. július 1-én indult meg. Először a megváltozott nyílásbeosztás folytán szükségessé vált új mederpillér megépítését végezték. Ennek alapozása vasbeton caissonnal történt. Ezt a munkát igen nagy körültekintéssel kellett végezni, részben a rendelkezésre álló felszerelés viszonylagos kis teherbírása miatt, részben a süllyesztés közben bekövetkezhető eltolódás mértékének a lehető legkisebbre való korlátozása érdekében. Hogy a caissont beúsztató és leeresztő két hajó és a beépített orsós leeresztő-berendezés a vasbeton szerkezettől túlterhelést ne kapjon, a szekrényt a vágóékek szintjén kettős pallózatból kialakított vendégfenékkel látták el, melyet roncsanyagból készített rácsozattal merevítettek. Ugyan ez a rácsozat hordta a szekrény vb. födémének zsaluzatát. Amint a vágóéi a mederfenékre ült - ez nem következett be a kerület mentén mindenütt ugyanakkor, mert a talaj egyenetlen, - a vendégfeneket a merevítő rácsozattal együtt eltávolították. Minden elővigyázatosság ellenére a caisson a süllyesztés közben - feltehetően az egyenlőtlen földnyomás miatt - az északi végén 75 cm-el eltolódott Szeged felé. A bekövetkezett eltolódást a pillér építésénél kiegyenlítették. A caisson vágóéle 20 m-rel van a ±0 vízszint alatt. E munkák mellett folyt a többi pillér és hídfő átalakítása. A szegedi oldalon a hídfő és a pillér közötti boltozatot el kellett bontani, mert megállapították, hogy a pillér lassú vándorlásban van a meder felé. A boltozat helyére vb. szerkezet került, mely az elmozduló pillérre görgőkkel támaszkodik. Ezt a vasbeton szerkezetet városképi okokból az eredetihez hasonló boltozat mögé rejtették. Az acélszerkezethez a diósgyőri és ózdi acélművek 2600 t acélanyagot hengereltek ki. A műhely gyártás munkáit hét gyárban végezték. Éppen ezért igen nagy gondot kellett fordítani a mérőeszközökre: a pontosság érdekében csak komparáit eszközöket használtak. 1948 áprilisában kezdte meg a MÁVAG a helyszíni szerelést. A folytatólagos szerkezet szerelése teljes aláállványozással készült 1 db 14 tonnás portáldaru és több kisebb daru közreműködésével. A mederhíd merevítő tartóit a Titelen át ideúsztatott Ady Endre 100 tonnás úszódaru emelte a segédjármokra. Ezek a segédjármok nagy nehézségek árán készült szerkezetek voltak. Összesen 75 acélcső-cölöp viselte az ívszerkezet súlyát. Egy-egy cölöpre 20 t terhelés jutott. A csőcölöpök nagy szabad hosszaira való tekintettel igen fontos volt azok ki77