Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
Az Óbudai Árpád híd építése
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A pesti feljáró patkó-alakú vonalvezetése és a villamoshurokvágány megszűnt, s helyettük a körútba messze benyúló rámpás feljáró készült. A patkó-alakú feljáróktól körülvett teret feltöltötték, s rajta egy gyalogalagutat építettek keresztül, amely a Ráday utca felőli oldalt a Soroksári út forgalmával összeköti. Míg 1936-37-ben a híd vasszerkezetét szinte teljes mértékben beállványozva szerelték, addig 1951-52-ben konzolos szabadszerelést alkalmaztak, segédjármos ideiglenes alátámasztásokkal. A főtartók egyes darabjait a 100 tonnás úszódarukkal úsztatták a munkahelyre, és ott konzolosan kapcsolták a meglevő főtartó végéhez. A hidat közel kétévi munka után, 1952. november 25-én adták át a forgalomnak. Az újjáépítésnél összesen 2300 m 3 fát használtak fel; a beépített vasanyag súlya 7500 tonna lett - 500 tonnával kevesebb az 1937-esnél. Az óbudai Árpád híd építése A főváros országgyűlési képviselői 1903-ban emlékiratban fordultak a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz egy óbudai híd megépítése érdekében. A minisztérium tanulmányokat végeztetett, tájékoztató tervet és költségvetést készíttetett. Az 1908. évi XLVIII. városfejlesztési törvénycikk elrendelte az óbudai Duna-híd építését. 1909-ben kijelölik a híd helyét a Hungária körút és a Kiscelli utca között. 1916-ban talajvizsgálatokat végeztetnek. 1919-ben a BEVV (Budapesti Egyesített Városi Vasutak) javasolják a híddal kapcsolatban egy városi gyorsvasút (magas vasút) figyelembevételét. 1926-28 között a kisajátítás ügyeit intézik. 1929-ben kiírják a tervpályázatot. A pályázatra 19 pályamű érkezett. A bíráló bizottság az I. és II. díjra dr. Mihailich Győző tömör és dr. Kossalka János rácsos ívhídját javasolta. 1932-ben a Főváros közli, hogy a gyorsvasút megépítésének gondolatát egyelőre elejtették. A híd építése a Boráros téri híd építése miatt háttérbe kerül. Végül 1937-ben, a Boráros téri híd megépítését és a Margit híd kiszélesítését követően hosszas tárgyalások után minden érdekelt hatóság elfogadta a dr. Széchy Károly által kidolgozott elhelyezési tervezetet. Ezek szerint a híd tengelye a Polgár-tér és a Hungária-körút közötti egyenes, pontosabban a Polgár-téren elhelyezett 1. sz. ponttól a Hungária-körút meghosszabbított vonalának a bal parti körvasút vágányaival való metszéspontjáig húzható egyenes. A szerkezet kérdését is eldöntőt62
