Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Boráros téri Petőfi Duna-híd
A Boráros téri Petőfi Duna-híd fele annyit csúszik Pest felé, mint amennyit emelkedik. Ez az emelés befejezéséig 2,5 m eltolódást jelentett, amit csak úgy lehetett biztosítani, hogy az alsó öv előtt a pillérben egy 2 m hosszú árkot robbantottak, nehogy az öv maga a pillérre felfeküdjék. 6070 cm emelés után a szalagokat tehermentesíteni kellett, mert a pesti állvány függesztővasai túlságosan eltértek a függőlegestől. A tehermentesítés során a déli főtartónál megrepedt a tehermentesítetthez legközelebb eső szalag egyik fele. A roncs mintegy 15 cm-t zuhant viszsza, mígnem a tehermentesített szalag ismét át nem vette a terhelést. A továbbiak során a tehermentesítéseket szalagonként 12-szeres, 35 mmes acél-sodronykötélköteggel váltották ki. Sok nehézség után végül is a roncsot 4,5 m-rel emelték meg és hozzá lehetett látni a bontáshoz annál is inkább, mert a jégzajlás megindulásáig ekkor már csak tíz hét volt hátra. A 2300 t súlyú szerkezet szétbontását hatalmas ütemben végezték - két főtartót a nagyfokú keresztirányú merevség folytán állvány nélkül bonthattak, míg a másik kettőt szerelőállványról szedték szét. A munka gyors elvégzését nagymértékben előmozdították a 100 tonnás úszódaruk, amelyek 35-40 tonnás darabokat szállítottak a partra. Nélkülük a bontás munkája - miután a szerkezetet elemeire kellett volna szétszedni - egy fél évig is eltartott volna, szemben a valóságos 12 héttel. December 18-án az utolsó főtartó-darab is a parton volt, a következő évben pedig a két oldalnyílást is megtisztították a roncsoktól. A bontási munkák során különösen az autogénvágók mutattak fel kiemelkedő teljesítményt, akik sokszor egyenként 450 szegecsfejet is lefújtak naponta, lehetővé téve a bontás gyors befejezését. Említettük már, hogy az építésnek 1949-ben kellett volna megindulnia. A vasszerkezet gyártására azonban csak az Árpád híd építésének befejezése után, 1950-5l-ben kerülhetett sor. Az újjáépítés során mintegy 50 % acélszerkezet kellett újra legyártani, illetve pótolni. Az alépítmények helyreállítása már 1950 nyarán megindult. Itt csak a pillérek felső részét kellett kijavítani, és a szerkezeti köveket az új főtartó-kiosztásnak megfelelően átépíteni. Ugyancsak megkezdődött a Boráros téri feljáró átépítése is, amelyet a Hídépítő Vállalat végzett el. 1951-ben megkezdték a vasszerkezet szerelését és a pesti rakparti áthidalásnak az új elrendezés alapján való átépítését. 61
