Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Boráros téri Petőfi Duna-híd

Zsamboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) sok magas színvonalú, a magyar mérnöki kar nagy hozzáértését, elméleti és gyakorlati felkészültségét tanúsító pályamüvet nyújtottak be. Az első díjat dr. Kossalka János műegyetemi tanár és Wálder Gyula műegyetemi tanár által készített terv nyerte el, amely rombikus rácsozása tartóval merevített háromnyílású, modern vonalozású függőhídra vonatkozott. A második díjat dr. Mihailich Győző és dr. Kotsis Iván műegyetemi tanárok által kidolgozott pályamű kapta. Ez ugyancsak háromnyílású elrendezést javasolt. A két szélső nyílásban felsőpályás kétcsuklos ívekkel, a nagyobb középső fönyílásban pedig a pálya alatt támaszkodó, egyébként a fölé emelkedő szintén kétcsuklos ívtartóval. A harmadik díjat Sávoly Pál, Kiss Jenő és Rottmann Elemér tervének ítélték oda. A tervezők többtámaszú gerendával merevített, igen karcsú kiképzésű ívet javasoltak. A híd végleges terveinek kidolgozásánál a pályamüveket figyelmen kívül hagyták és teljesen új szerkezetet terveztek és építettek meg. A tervek elkészítésével a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium Hídépítési Osztályát, az irányítás feladatával dr. Álgyay-Hubert Pált bízták meg. Az új tervezet szerint a híd háromnyílású, rácsos folytatólagos gerendatartó, felsőpályás elrendezéssel. A híd folytatólagos rácsos gerendatartóinak számát négyre irányozták elő. A nyílásbeosztás a Duna medre fölött 112,0 + 154,0 + 112,0 m, amihez a pesti oldalon 5x17,52 m-es keretszerkezetü rakparti áthidalás, a budai oldalon pedig egy 32,86 m-es kéttámaszú tartóval kialakított rakparti nyílás csatlakozik. A középnyílás közepén a főtartómagasság 4,0 m, azaz a támaszköznek 1/38-ad része. Ehhez hasonló merészségű megoldás - ilyen nagy támaszköz és ilyen kicsiny főtartómagasság mellett - a híd tervezése idején még sehol másutt nem került kivitelezésre. A főtartók a támaszok felé ívesen magasodnak, ami lehetővé teszi a kis szerkezeti magasság betartását, amit viszont a hajózás követelményei tettek szükségessé. (A Boráros téri hídnál előírták, hogy nemcsak a középső nyílásban, hanem a szélső nyílásokban is biztosítani kell a teljes hajózási magasságot, aminek következtében - miután a pályaszint és a feljárók is csak bizonyos határig voltak emelhetők - a szerkezeti magasság igen kicsinyre adódott.) Az ilyen elrendezésű hidaknak mindenesetre nagy behajlásai vannak a hasznos teher hatására. Mivel azonban itt 4 főtartó volt, amelyek egyszerre csak a legritkább esetben vannak mér56