Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Ferenc József híd rövid története

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A híd építésének emlékét és építőinek nevét a budai kapuzat lábazatában elhelyezett öntöttvas-tábla feliratai örökítették meg. A felrobbantott budapesti hidak közül a Ferenc József híd volt az, amely aránylag a legrövidebb idő alatt újjáépíthető volt. A csuklós többtámaszú szerkezet pesti konzolos tartója a támaszokon maradt, miután a robbantás csak a befúggesztett tartót szakította le a szerkezetről. A budai konzolos rész azonban a part felé billent és a mederpilléren levő sarukból is kimozdult. A megmaradt tartórészek ilyen elhelyezkedése a konzolos kialakítás következménye volt, s az a tény, hogy a szerkezet súlyponti részét képező konzolok nem zuhantak a vízbe, nagymértékben megkönnyítette a kiemelés és helyreállítás munkáját. A volt Ferenc József híd roncsain épült híd-provizóriumot 1946 januárjában a jégzajlás elsodorta. A tervek szerint a hidat teljesen az eredetihez hasonlóan kellett újjáépíteni. A helyreállításhoz szükséges vasanyag - a teljes szerkezetnek mintegy 50%-a - hengerlése még 1945-ben megtörtént, s ugyanez év végén megkezdődött a vasszerkezet gyártása is a Magyar Állami VasAcél- és Gépgyár (MÁVAG), valamint a Ganz és Társa Rt. vasszerkezeti műhelyeiben. A helyszíni munkálatok pedig 1946 februárjában indultak meg, szorosan kapcsolódva a provizórium maradványainak elbontásához. A híd újjáépítése igen nagy gazdasági jelentőséggel bírt mind a főváros, mind pedig az egész ország szempontjából. Ez volt az első újjáépített Duna-híd, amelyen a közúti villamosvasút vonalai is áthaladtak a Duna felett; emellett forgalmi szempontból fontos kapocs volt a Pestről Kelenföld, valamint a Dunántúl felé irányuló átmenő forgalom lebonyolításában. Miután a híd újjáépítése létfontosságú volt, a munkálatokat feszített ütemben kellett végezni. Az építkezés példátlanul gyors lebonyolításában kétségtelenül nagy szerepe volt a helyes munkaszervezésnek, valamint a pillanatnyi adottságokat is figyelembe vevő tervezésnek is. A híd eredeti tervei a MÁVAG-nál rendelkezésre állottak; csupán a befüggesztett tartóra kellett új részletterveket készíteni, valamint a robbantás okozta megrázkódtatástól kibicsaklott rácsrudak megerősítését kellett megtervezni. Nagyon körültekintően kellett eljárni a vasanyag gyártásának és előállításának megrendelésekor. Világos volt ugyanis, hogy egyéb kötelezettségei miatt a MÁVAG egymaga nem képes az újonnan előállítandó 36