Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A Ferenc József híd rövid története

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) gezték be, 1895. augusztus 31-én. A szerkezeti talpkövet ugyanitt szintén mint utolsót - szeptember 28-án helyezték el. A hídfők és pillérek építését december 7-én teljesen befejezték. A vasszerkezet gyártását az államvasutak gépgyára 1895. február 1én kezdte meg, a diósgyőri és zólyombreznói Vasmüvek szállította anyagból. A vasanyag a pályatartókban és főtartókban egyaránt Magyarországon előállított és hengerelt folyasztott acél volt, 35-45 kg/mm szakítószilárdsággal. A Ferenc József híd volt hazánkban az első nagyobb folytacélból épített hídszerkezet (néhány kisebb híd, pl. a resicai vasgyár saját bányavasúti hídja, már valamivel előbb épült ugyancsak folytacélból). A tartószerkezet méretezésénél egyébként a következő ideális terheket vették - vagylagosan - figyelembe: a) a hídpályán egyenletesen megoszló 450 kg/m

2 teher; vagy b) két egymás mellett haladó, 4,0 m tengelytávval és 1,60 m nyomtávval bíró kéttengelyű kocsi, 6,0 tonna keréknyomással. Minden esetben a veszélyesebb teher-változatot kellett figyelembe venni; a szélnyomás maximális értéke terheletlen hídra 250 kg/m volt. A megengedett igénybevétel folytvasra 1200 kg/cm

2 volt a főtartóknál, pályatartóknál pedig 800 kg/cm . A vasszerkezet szerelése a szélső nyílásokban és a középső nyílás első 3 keretében állványról, azon túl szabadon történt. A közbefüggesztett tartó szerelésénél történt az építés egyik érdekes epizódja. A tartó már a helyén volt és megkezdték az állványok elbontását. Ekkor az építésvezető észrevette, hogy a befüggesztett tartónak a támaszhoz csatlakozó csomólemezén A-B között a festék megrepedt, ami a csomólemez deformálódását jelentette. Kiderült, hogy ez az elem már az önsúly hatására folyást szenvedett. A hiba valószínűleg azzal magyarázható, hogy - miután a be függesztett tartó terveit az utolsók közt nyújtották be ellenőrzésre, amikor még a csomólemez nem volt berajzolva, - ellenőrzés közben elnézték azt a körülményt, hogy a lemez csak palástnyomásra volt méretezve, hajlításra pedig nem. Erre mutatott az is, hogy a lemez ugyan háromszorosra volt vastagítva, de az övbe csak alig építették be. Ezután a szerkezetet ismét aláállványozták, majd dr. Gállik István felügyelete és irányítása mellett a felső övszakaszt kibontották és a gyárnak a hibás részt erősítés végett visszaküldték. Ennek 34