Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A Margit híd újjáépítése
A Margit híd újjáépítése gában elhelyezett függőleges oszlopok hordják a hídpályát; ez mindenesetre világosabb erőjátékot eredményez; 3. Az ívek nyílásmagassága megnövekedett, ami - a kisebb önsúly mellett - fontos tényező volt annak elérésében, hogy a támaszokra ható ferde reakciók a felrobbantás előtti állapothoz képest jelentősen csökkentek. Ez a súlyosan sérült pillérek gondos helyreállítása után is kívánatos volt, egyúttal pedig lehetővé vált a hajózási űrszelvény mintegy 50 cm-rel való magasítása is. Mindezen módosítások végeredményben azt eredményezték, hogy a gazdaságosan kialakított 6 főtartó a réginél lényegesen szélesebb hídpályát és nagyobb hasznos terhet képes hordani. A nyílásmagasság megváltoztatásával a támaszközöket is kismértékben módosították. A mielőbbi forgalomba helyezés érdekében egyelőre - 1947 végéig - csak a híd déli felének, 3 főtartóval való újjáépítését tervezték, s a hídon villamos ingajárat közlekedtetését irányozták elő. A tervek 1947 januárjára elkészültek, közben pedig - már 1946 őszén - megindult a mintegy 2300 tonna vasanyag kihengerlése is. A helyszíni előkészületeket a tavaszi időjárás beköszöntésével szintén megkezdték, s időközben teljes erővel folytatták az alépítmények javítási munkálatait. A vasszerkezetet 3 nagy és 5 középgyár készítette. A főtartók szegecselt, állandó magasságú szekrény-keresztmetszetű ívek voltak, a pályaszerkezet hegesztett kivitelben készült. A pályalemez vasbetonból készült, a járdák konzolosan kinyúltak a szélső hossztartók mellől. A pályaszintnek közepén mintegy 50 cm-rel való megemelése folytán a szigeti szárnyhídon is fel kellett a kocsipályát magasítani, amit egy bordás vasbetonszerkezet rábetonozásával értek el. A vasszerkezet gyártása időközben már annyira előrehaladt, hogy az első darabokat 1947 májusában a helyszínre lehetett szállítani. Az első főtartó-ívet június 10-én emelte be két 100 tonnás úszódaru. A főtartók szerelése egészen eredeti módon, az ívhidaknál szokásos költséges mintaállványzat teljes megtakarításával történt. Csupán a partokon kellett lapos mintapadozatokat készíteni, amelyeken egy-egy félívet szereltek össze, s ezeket egy darabban a 100 tonnás úszódaruk emelték a helyükre. A munkahelyen a két fél-ívet a sarukra illesztették, 29
