Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A második világháború pusztításai és az újjáépítés évei

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak épftése hazánkban (1945-1969) kellett helyreállítani. A munkák csehszlovák kivitelezésben még 1946 tavaszán elkészültek. A Budapest alatti Dunaszakaszon két közös vasúti-közúti híd volt; a dunaföldvári, melyet a közúti Hídosztály és a bajai, melyet a vasúti Hídosztály állíttatott helyre. A Tisza-hidak közül a legfontosabbnak, így a szolnoki, a tokaji és a szegedi először ideiglenes jelleggel készültek el. A közös vasúti-közúti hidak végleges újjáépítését azonban már 1946-ban elkezdték és még abban az évben, átadták a tiszafüredi, a csongrádi és az algyői hidakat rendeltetésüknek. A tiszaugi hidat 1947-ben a közúti forgalom részére építették újjá, majd 1953-ban a vasúti forgalom is megindulhatott rajta. A szegedi Tisza-híd az 1947-48. években, a vásárosnaményi az 194849. években teljesen új fel szerkezettel és részben új alépítménnyel átépült. 1950-ben, eredeti formájában elkészült a polgári Tisza-híd két, egyenként 106 m-es oszlop nélküli rácsos szerkezete és jobb parti 33,50 m támaszközű gerinclemezes áthidalása. (A bal parti nyílás állva maradt.) Az eredeti tervek némi átalakításával és az ennek megfelelő kivitelezéssel elérték, hogy a polgári hidak valamivel keskenyebb gyalogjárdákkal, de 50 cm-rel szélesebb, 6,50 m méretű kocsi-pályával, illetve összesen 30 cm-rel nagyobb hasznos szélességgel épültek újjá. A középnyílású hidakhoz sikerrel lehetett felhasználni az új szerkezettel mégtervezett nagy hidak lerobbantott, de könnyen helyreállítható vagy esetleg állva maradt szerkezeti részeit. így például a régi szegedi Tisza-híd felsőpályás rácsos íveiből alsópályás, vonó vasas ívhidak készültek a Rábán, a Berettyón, illetve a Kis-Dunán. A kis és középnyílású hidak akkoriban járatos végleges szerkezeteit így lehetne csoportosítani: 2,0-12,0 m nyílásig túlnyomó részben vasbeton lemez és lemezes gerenda, kis részben öszvérszerkezetek; 10,1-25,0 m nyílásig főként öszvérhidak, kis részben lemezes gerendák és 2 db merev vasbetétes gerendából; 20,0-35,0 m nyílásig folytatólagos lemezes gerendahidak; 35,0-70,0 m nyílásig vonó vasas ívhidak roncsanyagból, illetve merev vasbetétes vonóvasas ívek, amelyek csőanyagú vasszerkezetei a 10