Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
A mosonmagyaróvári Lajta-híd
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) kifaragása és a varrathézagok kitöltése EB-1 jelű elektródával. Úgy a fejfeletti, mint a felső varratrészt középtől indulva, kifelé haladóan ráklépésben hegesztették. S hogy gondosan megtervezett és lelkiismeretesen végrehajtott munkával mit lehet elérni, azt a gyártást ellenőrző technológiai és röntgen vizsgálatok tanúsították: a hibaszázalék messze a sokévi átlag alatt maradt. így már nem volt akadálya a bekötőelemek felhegesztésének, a vasbetonszerkezetek elkészítésének, általában a műtárgy teljes befejezésének. Hibák, sajnos, e munkák során is adódtak. Az állvány leeresztését, például, az ékpárok rosszul megválasztott sorrendű meglazításával akarták végrehajtani. Nem ment, mert a nyílás belső harmadában levő alátámasztások ékei úgy beszorultak, hogy azok legfeljebb csak kiégetéssel lettek volna eltávolíthatók, amihez a beruházó természetesen nem járult hozzá. Nem maradt más megoldás hátra, mint az ékek visszaütése és a helyes sorrendben való újbóli leeresztése. A rossz módszer miatt bekövetkezett alakváltozást, persze nem sikerült kiemelni, a közbenső, befeszült ékek meglazításához emelő berendezéseket kellett igénybe venni. Ennyi viszontagság után 1968 nyarán elérkezett a próbaterhelés napja. A művelet végrehajtásával megbízott kutatóintézet, amely a tartókísérleteket is végezte, statikus és dinamikus terhelést javasolt alakváltozás méréssel összekötve. A statikus terhelést 16,2 Mp átlagsúlyú tehergépkocsikkal állították elő négy teherállásban. Három állásban 2-2 tehergépkocsi az egyik kiemelt szegély mellett, majd tengelyben s végül a másik szegély mentén állt fel, miközben lehajlásmérő műszerek a középkeresztmetszet és a támaszközeli keresztmetszet elmozdulásait mérték. Ez utóbbiak célja a neoprén saruk összenyomódásának meghatározása volt. Itt a hídfő süllyedését Wild NIII szintező műszerrel ellenőrizték. A nyúlásokat 30 helyen felragasztott nyúlásmérő bélyegek segítségével regisztrálták. Az excentrikus teherállások lehajlási értékei azt mutatták, hogy a keresztirányú együttdolgozás kedvező, a középkeresztmetszet elfordulása csekély. E terhek hatására maradó alakváltozás nem keletkezett, ami részben azzal is magyarázható, hogy a próbaterhelés előtt néhány nappal - bár a híd még nem volt megnyitva - igen súlyos jármüvekből álló oszlopok haladtak át rajta. Az átvonulás után a befolyási oldalon a lemez oldalán hajszálrepedések jelentkeztek. 108
