Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A mosonmagyaróvári Lajta-híd

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) A szerkezet különleges volta a beruházót arra késztette, hogy külső szakértők véleményét is kikérje. A terveket és a számítást a Tanszék részletesen megvizsgálta. Szakvéleményében hangsúlyozta, hogy mivel a tervezett tartótípussal még nincsenek tapasztalatok és kísérleti eredmények, a tervezés során csak olyan feltételezéseket szabad elfogadni, amelyek nem csökkentik a biztonságot. De feltehető, hogy a síklemez és a vasbeton bordák közötti kapcsolat nem teljesen merev, ezért a bordában repedések keletkezhetnek, amelyek hatása a kapcsolatra nem tisztázott. A szakvélemény végül is nem javasolta a terv szerinti hídnak ilyen nagy forgalmú helyen való megépítését. Voltak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint a szerkezet kielégítően fog viselkedni. A vélemények, főként azonban a Tanszék aggályainak hatására a beruházó előzetes modellkísérlettel kívánta tisztázni a leginkább kifogásolt kapcsolatok viselkedését. Erre a célra 3 db kísérleti tartót készíttetett. A zömök T keresztmetszetű, alul 80, felül 120 cm széles, kétcellás vasbeton tartó magassága 35 cm volt, két végső és két közbenső kereszttartóval. A teljes hossz 4,70 m, a támaszköz 4,50 m, az alsó vasalást az 5 mm vastag, MTA 50 minőségű sík acéllemez képezte. Az erre felhegesztett kör- és szalagacél bekötőelemek, valamint háromszög alakú diafragmákkal ellátott, 50 mm magas peremlemez voltak hivatva a B.400 minőségű betonból készült bordákkal és fejlemezzel biztosítani az együttdolgozást. Két kísérleti tartót az e célra idomacélokból készített törőpadon vizsgáltak. A 4,50 m fesztávolsággal alátámasztott tartót a harmadokban 50 Mp-os hidraulikus sajtókkal terhelték. A tartó és a sajtó közé keresztirányban 2 db 200-as I gerendát helyeztek. A terhelést 5-5 Mp-os lépcsőkben adták a szerkezetre. Az első tartónál 14, a másodiknál 6 helyen végeztek nyúlásmérést. A mérési eredmények értékelhetőségét az acéllemez kezdeti hullámossága befolyásolta, ezért a kapott értékeket csak tájékoztatónak lehetett tekinteni. A tönkretevő terhelés a 2x20-30 Mp között volt várható. Az első tartót 2x40 Mp erővel még nem lehetett tönkretenni, s bár ekkor az acéllemez már plasztikus állapotban lehetett, a betonrészeken repedés vagy más káros elváltozás nem volt tapasztalható. A sajtókat végül is középre helyezték és az itt kifejtett 80 Mp erővel tették tönkre a tartót. Ekkor a betonban repedések keletkeztek és a sík lemez a tartóközép környékén elvált a betontól. A második tartó betonjában a 2x20 Mp terhelés hatására hajszálrepedések mutatkoztak, amelyek a 2x30 Mp-ból keletkező igénybevételre 1-2 mm-re tágultak, s 104