Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A komáromi közúti felüljáró

Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) madaiban 50-50 cm-es betonba rakott kősáv szolgált erősítésül, s ezzel a felmenő fal mögötti kőrakatot is be lehetett vonni az erőjátékba. A ké­sőbbiek során a bontási munkák alatt észleltek hatására módosították az alépítményi terveket. A Duna felőli hídfőnél a régi hídfő is felhasználás­ra került az 1962. április 17-én kelt műszaki leírás kiegészítés szerint. A városi oldal hídfője az eredeti terv kisebb módosításával teljesen újjá épült. A felszerkezet alakja csonka szegmens, hasonló a felüljáró folytatá­sában levő Duna-hídhoz. A főtartó tíz-keretes beosztású, oszlopos rá­csozással. Főtartó magassága középen 7304 mm, a végeken 2699 mm az övszelvények külső élei között mérve. A keretek távolsága egymástól 4940 mm. A pályaszerkezet tartórácsként működik, a keretenként elhe­lyezett kereszttartók együttműködését három-három hossztartó biztosít­ja. A vasbetonlemezt ezen kívül még két szélső hossztartó támasztja alá. Mind a kereszt-, mind a hossztartók együtt dolgoznak a vasbeton lemezzel. A pályaszerkezet vízszintes síkban, merev tárcsaként műkö­dik. A főtartó alsó övrúdjainak megnyúlásából, a kereszttartókban fellé­pő többletfeszültség kiküszöbölése a szokásos hossztartó-megszakítással nem lenne gazdaságos, ezért a két végső keretben a pályaszerkezetet összekapcsolták a főtartó alsó övével. Ezzel a pályaszerkezet részt vesz a főtartó erőjátékában. A pályalemezben keletkező húzást a lemez kábe­lekkel való utánfeszítésével küszöbölik ki. A főtartók alsó övének a pályaszerkezettel való együttdolgozásából több előny származott. 1. Alacsonyabb lehetett a szerkezeti magasság, az erősebb hossztartók kedvezőbb teherelosztást biztosítottak s ezzel a kereszttartók magasságát csökkenteni lehetett. 2. A főtartók alsó övének megnyúlásából a kereszttartókra nem jutott igénybevétel. 3. Acél-megtakarítás volt elérhető, mert az erősebb hossztartók miatti többletsúly lényegesen alatta maradt a főtartók alsó övében és a kereszttartókban elért súlycsökkenésnek. 4. A pályalemez egységét nem bontják meg a pályamegszakí­tások, s ezzel elmaradnak az ezekből adódó hiányosságok. 5. Előnyös végül a hegesztett hossztartók fáradása szempont­jából is. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom