Közúti hidász almanach 2005 (Lánchíd füzetek 2., 2006)

Anno 2005 - Eseménynaptár

HIDÁSZ ALMANACH 2005 Eseménynaptár-2005 si módszerének alapvető képleteit saját kísérleti eredményei alapján, az 1930-as évek második felében dolgozta ki, majd később is folyamatosan fejlesztette. Dr. Újhelyi János c. egyetemi docens A beton technológiai kutató feladatai az Új európai szabványok tükrében c. előadásában rámutatott arra, hogy bár a beton műszaki feltételeit, teljesítő képességét, a készítését és megfelelőségét tartalmazó MSZ EN 206-1 :2000 szabványt kb. 30 éven át dolgozta ki az Európai Szabványosítási Bizottság, a kiadást követően több helyen kellett módosítani. Ugyanúgy fokozatosan tovább kell fejleszteni az MSZ 4798-1:2004 magyar alkalmazási szabványt. Dr. Balázs György prof. emeritusz A lineáris kúszás törvényszerűségének érvényességi határa c. előadásában rámutatott arra a hipotézisére, amely szerint a beton tönkremeneteli folyamata és ezen belül a lineáris kúszás lényegesen függ a beton összetételétől, tehát nem lehet a határfeszültségből leszármaztatott állandó szám. Dr. Zsigovics István egyetemi adjunktus A mészkőliszt szerepe az öntömörödő betonban c. előadásában rámutatott arra, hogy a beton finomrész tartalmának hatása mind a friss, mind a megszilárdult beton teljesítőképességére jelentős. Dr. Arany Piroska egyetemi adjunktus a Burkolatok szakértői tapasztalatai c. előadásában röviden áttekintette a kerámia burkolatok történetét. Dr. Salem Georges Nehme egyetemi adjunktus A beton porozitása c. előadásában rámutatott arra, hogy a tervezés, a beton készítés és bedolgozás hogyan befolyásolja a beton porozitását és szilárdságát. Ismertette a pórusrendszer működésének az elvét. Csányi Erika tudományos munkatárs Felületvédelemmel ellátott beton és tégla időállósága c. előadásában rámutatott arra, hogy a porózus anyagba beszívódó és ott megfagyó kloridion (téli sózás) hatása elsősorban betonok esetén ismert, jóllehet tégláknál is előfordul. Varga Ákos doktorandusz Betonfelületek permeabilitás vizsgálata c. előadásában rámutatott a beton tartóssága és a beton fedés porozitása közötti összefüggésre. Kopecskó Katalin tudományos segédmunkatárs Cementek kloridion megkötő képességéről tartott előadásában rámutatott arra, hogy a cement a kloridiont Friedel-só, esetleg Kuzel-só formájában köti meg akkor is, ha a kloridot a beton készítésekor bele keverik és akkor is, ha téli sózás formájában a kloridion a megszilárdult betonra hat. Simon Tamás egyetemi adjunktus Beton munkahézag nyírási teherbírásának a vizsgálatáról tartott előadásában ismertette a munkahézag nyírási teherbírása feltételeit. Legfontosabb a fogadó beton felületi érdessége, amelynek a jellemzésére a homokfolt-módszert dolgozta ki. Dr. Kovács Károly az EMI Kft. tudományos osztályvezetője, tiszteleti egyetemi docens Betonjavítások c. előadásában az anyagok összeférhetőségét hangsúlyozta. Építéskor sokféle anyagot, szerkezetet építünk össze. Eközben sok olyan hibát követünk el, amelyek lehetetlenné teszik a szerkezet együttdolgozását, mert a beépített anyagok alaptulajdonságai ezt megakadályozzák, sőt egymás működését lerontják. 23