Közúti hidász almanach 2005 (Lánchíd füzetek 2., 2006)

Tanulmányok - Szeresd Budapestet építészeti és város-színesítési pályázat

HIDÁSZ ALMANACH 2005 Szeresd Budapestet: Gyalogos Duna-híd 14. számú pályamű: „S" alakú híd A budai Vár és a pesti belváros Budapest két legfontosabb turisztikai területe, amelyek sajnos, jóformán teljesen függetlenek egymástól. Kapcsolatuk kézenfekvő lenne, és régi fölvetés egy, a Várbazárt a Vigadó térrel összekötő gyaloghíd gondolata. A budai oldalon a Várbazár pompás épülete a hajón érkezők fogadására készült, így helyzete és kialakítása a célnak megfelel, mivel közvetlen kapcsolata van a palotával, és viszonylag kis beavatkozással össze lehetne kapcsolni a rondellán keresztül a palotába vezető, kényelmes, közlekedésre és akadálymentes használatra is alkalmas Sikló utcával. Ez a beavatkozás megtölthetné élettel a Vár déli oldalát és ezt a pompás promenádot, amelyet központi helyektől félreeső helyzete miatt kevesen ismernek és használnak. Az igazi probléma a híd kialakítása, mind forgalmi, mind a hídfők, mind pedig szerkezeti szempontból, nem is beszélve a városvédelmi és esztétikai érvekről, hiszen a budapesti hidak a világörökség részét képezik, egyedüliként a világ első vashídja, a coalbrookdale-i Irón Bridge mellett. Budapest hidjai mindig a kor legmagasabb technikai lehetőségeit kihasználva épültek, különös tekintettel a régi Erzsébet hídra, amely 1926-ig a világ legnagyobb lánchídja volt. Az új híd nem konkurálhat méretében veretes szomszédaival, nem takarhatja jelentősen a város panorámáját, nem hordozhat nehéz funkciókat, nehéz forgalmat, nem lehet silány kényszermegoldás, szerkezete, attraktívitása méltó kell, hogy legyen társaihoz és korához. Ezek az alapvetések egy rendkívül filigrán szerkezetet jelentenek, amely éppen csak a szükséges gyalogos- és kerékpáros forgalom hordozására alkalmas. Ez igen nagy kihívás, tekintve a 350 méter körüli fesztávot a híd szükséges 5 méter 0,5+2+1,5) szélességéhez képest, amely jószerével ellehetetleníti egy szélerőkre nézve is stabil, állékony szerkezet létrehozását. Emellett a hídnak közvetlenül a partokhoz kell kapcsolódnia, hiszen egyik oldal sem bírja el egy terjedelmes hídfő és rámparendszer kiépítését, valamint a gyalogosok nem szívesen lépcsőznek. Ezért a villamosvonalak feletti áthaladást el kell vetni. Az alsó és felsőrakpartok közötti kis szintkülönbség (Buda 1,80 méter, Pest 2,50 méter) viszont a szintbeli kapcsolatot akadályozza meg, hiszen a közúti űrszelvény 4,50 métere felett még a híd szerkezetének is kellőteret kell biztosítani. A tervezett kettős ívet leíró pálya a partokkal párhuzamosan kezdi meg az emelkedést, így nem kell az áthajózási magasságnál fölöslegesen magasabbra vezetni a villamospályák felett, és az alsó rakpart69