Közúti hidász almanach 2005 (Lánchíd füzetek 2., 2006)

Tanulmányok - Dr. Tráger Herbert

HIDÁSZ ALMANACH 2005 Mérnökportrék Már említettem az előző pontban dr.Korányi Imre professzor urat. A minisztériumban első főnökeim rangsor szerint dr.Széchy Károly főosztályvezető, Ullrich Zoltán osztályvezető, és dr. Haviár Győző csoportvezető voltak. A napi munkában mindenki „Győző bácsijától" - akivel egyébként egy szobába kerültem - és közvetlen főnökömtől, Fazakas Györgytől tanultam legtöbbet. Néhány évi irodai munka után hídépítések helyszíni műszaki ellenőrzése lett a feladatom és egy évi mecseki tevékenység után a Keleti főcsatorna hídjaihoz kerültem. Itt Tarpai Gyula csoportvezetőre emlékezem különösen szívesen, aki a csatornán működő mérnökök tevékenységét vezette. Később önállóan intéztem a szolnoki Tisza-híd újjáépítését, közvetlenül Körmendy Lajos, majd Apáthy Árpád osztályvezető irányításával. Ezután Apáthy Árpád helyettese lettem, őt máig is példaképemnek tekintem. Kik voltak munkássága során fő kollégái, segítői? Kollégáim közül kiemelem Dobó Istvánt, akivel a Keleti főcsatorna hídjain osztoztunk. 2004. őszén együtt emlékeztünk Tiszalökön az 50 évvel azelőtti hídépítésekre. Vele a szakmán kívül is, évtizedes barátság fűz össze. Milyen jelentős munkákban vett részt, mely alkotásokat tekinti fő művének? Műszaki ellenőri tevékenységemből kiemelem a már említett Keleti főcsatorna-hidakat, majd ezután a tokaji Tisza-hidat és a sárospataki Bodrog-hidat.A szolnoki Tisza- és ártéri hídra is szívesen emlékezem. Az utóbbival kapcsolatos mérésekről írtam első idegen nyelvű tanulmányomat, ami meg is jelent az IVBH riói kongresszusának anyagában. (A kongresszusi részvételre az akkori vezetőség nem talált alkalmasnak.) Osztályvezető-helyettesként a budapesti Duna-hidakkal is foglalkoztam, így az Erzsébet híd tervjóváhagyása is feladataim közé tartozott. Abban az időben történt, hogy az illetékes fővárosi kolléga telefonon kért, menjek ki a Petőfi hídhoz, mert baj van. Az történt, hogy a pesti hídfőn levő mozgó saruk a köréjük hullott bontási törmelék miatt nem tudtak mozogni és elnyíródtak a sarucsavarok. Gyorsan kellett intézkedni, nehogy a híd lelépjen a sarukról. Nehezítette a helyzetet, hogy a végkereszttartók nem voltak alkalmasak a híd megemelésére. 129