Közúti hidász almanach 2005 (Lánchíd füzetek 2., 2006)

Tanulmányok - Makai Tamás: A 33. sz. főúti KFCS-híd megerősítése

HIDÁSZ ALMANACH 2005 A 33. sz. főúti KFCS-hid megerősítése ívhíd, melynek szerkezete merőleges kialakítású, bár a Keletifőcsatornát 60° 18' szög alatt keresztezi. Az ívhidat az 1950. évi Ideiglenes Hídszabályzat szerinti l/A terhelési osztályúra tervezték úgy, hogy a keresztirányú helyzeti állékonyság biztosítása céljából az íveket hat helyen keresztkötéssel látták el. Az ívek nyílmagassága 9,50 méter, keresztmetszeti mérete 0,70 x (1,10-^1,50) m. A két ív távolsága egymástól 9,10 m. A pályaszerkezet szegélybordás lemez kialakítású. A híd 60,45 m támaszközű, az átvezetett kocsipálya szélessége 7,00 m, a kocsipálya két oldalán 0,70 m széles gyalogjárdák találhatók. Az ívek vonulata mentén elhelyezett hat keresztkötés közül a szélsők helyét úgy jelölték ki, hogy azok alatt biztosítva legyen a 4,5 méter magasságú űrszelvény. (A hidat 4,3 méter magasságkorlátozást jelző KRESZ táblákkal szerelték fel.) A vonókábelek 4-4 kötélből állnak, egy kötél 7 pászmából tevődik össze, melyek mindegyikét 03,1 mm-es 140-120 KB minőségű, horganyzás nélküli párhuzamos elemi szálak alkotják. A híd síkalapozással készült. A hidat az ívek közepén építési csuklóval, tehát statikailag határozott, háromcsuklós ívként építették. A csuklót az elöterhelés felhordása után bebetonozással szüntették meg. A hídközépen a pályalemezt is megszakították, ezt szintén utólag, tehát a vonókábelek elérni kívánt megnyúlása után betonozták be. A híd állapota a megerősítés - felújítás előtt Általánosságban elmondható, hogy a hídszerkezet erősen leromlott állapotú volt. A vasbetonszerkezeteken lévő hibák legfőbb oka, hogy a nagy betonszilárdság érdekében kis víz-cement tényezőt és ugyanakkor pépszegény keveréket alkalmaztak. A bedolgozás nem kellő gondossága miatt sok belső, tömörítetlen, laza betonrész és fészkes felület maradt. Kizsaluzás után ezeket cementhabarccsal kijavították. A vasbeton szerkezeteken nagy felületen átázásból, illetve vízcsurgásból származó helyi acélbetét- és betonkorróziós károsodások és betonfedési hiányosságok, valamint kisebb-nagyobb repedések voltak. Az állandó nedvesség az acélbetétekben jelentős károkat okozott. A vonókábelek megnyúltak, így a pályalemezre nagyobb húzóerő hárult, ami további megnyúlásokat okozott, és mivel a vasbetonszerkezet ezeket a megnyúlásokat már nem volt képes követni, ezért a munkahézagoknál és egyéb helyeken is ez a megnyúlás keresztirányú repedéseket okozott, valamint a hídközép 4 mm-es süllyedését vonta 102