Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Anno 2004 - Eseménynaptár

HIDÁSZ ALMANACH 2004 Eseménynaptár - 2004 hidak építéséről adott áttekintést; kiemelve az emelő-toló sajtók korszerű típusát. Ezután az M7 kőröshegyi völgyhídjáról szólt. A műtárgy mintegy 1800 méter hosszú és 23,8 méter széles lesz, s a közel 90 méter magas pilléreken álló, bonyolult geometriájú létesítményt két irányból tolják be. A következő előadó Juhai Sándor (Hídépítő Speciál) a cigándi Tisza-híd fel szerkezetének beúsztatásáról számolt be egy rendkívül izgalmas videofilm kommentálásával. A 10 évvel ezelőtti munka bemutatása azoknak is nagy élményt jelentett, akik annak idején részesei lehettek ennek a bravúrnak. Ebben a blokkban olyan nagy munkák szerepeltek még, mint a taksonyi Dunaág-, az esztergomi Mária Valéria-, az M3 oszlári Tisza-, a tiszugi Tisza-, a szekszárdi Duna- és a Kvassay Dunaág-híd építése, amelyeknél beúsztatás, úszóaljzatok (TS uszály) alkalmazása szerepelt. Jóleső érzés volt számot vetni azzal, hogy a cigándi Tisza-híd építésénél alkalmazott úszómű fejlesztésével - dr. Szatmári István ötlete - milyen nagy munkákat sikerült a magyar tervezőknek, építőknek megvalósítaniuk. Az 1600 tonna teherbírású úszó emelőműről és munkájáról a hídmérnöki konferenciákon többször volt szó, így megbocsátható, hogy a tudósító nem sorol most adatokat. A kiadós előadás-sorozat után autóbusszal utaztunk Cigándra, ahol Németh Károly polgármester vezetésével a helyiek rendkívül kedvesen fogadtak. A művelődési házban rövid előadás szólt az idén várossá lett 2500 fős település gondjairól (kevés a munkahely), örömeiről (élő a néphagyomány, új iskola építésére van remény). A szünet után szívet melengető filmet nézhettünk meg a híd építéséről. A kísérő szöveg érzékeltette, hogy milyen nagy jelentőségűnek tartják - tíz évvel az építése után is - a Tisza-hidat, hiszen lehetőséget teremt a hídváros számára a kapcsolattartásra. Szabadtéri nép táncbemutató bizonyította, hogy a cigándi fiatalok mesterei a folklórnak. A szabadtéri kóstoló után, a vendégszeretet fejedelmi vacsorával folytatódott, aminek a hangulatát meghatározta a betegségéből éppen felépült dr. Balázs György „vezényelte" közös éneklés. A második napon először az Uvaterv Rt. a többtámaszú folyami öszvérhidak tervezési kérdéseirő 1 adott átfogó ismertetést. Vakarcs László a hazai öszvérhidak előnyeiről jellegzetes példáiról szólt (Tahi Dunaág-híd, M0 Duna-, M3 Tisza-híd, a szekszárdi Duna-híd ártéri hídrésze). Iványi Miklós és Teiter Zoltán az öszvérhidak tervezésének aktuális kérdéseit vázolta, kitérve a tervezés alatt álló M7 Murahídjának főbb adataira is, végül Vakarcs László röviden összefoglalta - elsősorban francia példák alapján - a hazai és külföldi öszvérhidak fajlagos költségeit, jelezve, hogy fontos lenne alaposabban elemezni a tervezett hidak költségeit, befejezésül pedig egy eddig elmaradt Duna-híd, a Galvani úti építésének szükségességét hangoztatta. A CÉH Rt. tervezési munkáiról Hunyadi Mátyás szólt. Az M0 északi Dunahídra már 1993-ban (!) hét változatban készítettek tanulmány tervet, 1994-ben pedig engedélyezési terv is készült. Az 1862 méter hosszú műtárgy öt önálló hídból (hídfőkkel együtt hét létesítmény) áll. Legnagyobb érdeklődésre a 145 + 300 + 145 m-es ferdekábeles híd tart számot, melynek „A" alakú pilonja vasbetonból épül, a merevítőtartók hegesztett acélszerkezetek. A hatalmas mű 65 ezer m2 felületű, az alépítménybe 8000 fm cölöp kerül (jelenleg próbacölöpözés folyik). Az előadásban 9^