Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Tanulmányok - Dobó István

HIDÁSZ ALMANACH 2004 Mérnökportrék világban osztálytanácsos szintű feladatot jelentett. A második évben átkértem magam Balassagyarmathoz közel, ezért megkaptam ÉszakMagyarországot, ahol sok kisebb híd volt (a 3. sz. főúttól északra). A következő nagy munka a Keleti-főcsatorna-hidak építése volt. A hídosztály megkapta a kész terveket tele újításokkal nyolc ívhídra, különféle támaszközökkel. A hidakat megtervezték teljes előregyártással (íveket is!). A terveket a beruházó készítette, és csak az utolsó pillanatban adták be engedélyezésre. Mi fiatalok (Tráger Herbert, Hídvéghi Rudolf, Zsámboki Gábor, Gállik István) megkaptuk a terveket gyors ellenőrzésre. Kiderült, hogy emelés közben bizonyos helyzetben az ív eltörhet. Az eredeti tervek szerint az előregyártott ívek U szelvényűek lettek volna utólagos teljes kibetonozással, így többlet vasalást már nem lehetett beletenni. Le kellett állítani a teljes előregyártást és visszatérni a hagyományos építési technológiához. Igen ám, de akkorra már elkészült az előregyártáshoz szükséges emelődaru, ezért egy híd esetében (16. sz. KFCS-híd) a monolit ívek elkészítése után a pályatáblát előregyártott módon készítettük, ami műszaki és gazdasági nonszensz volt, de így lehett csak elkerülni, hogy a már legyártott daruk miatt ne legyen hatalmas botrány. így lehetett hivatkozni előregyártásra is. Az ívek állványozásánál rengeteg gond volt. A hídszabvány paragrafusai alapján az agyagos talajban a cölöpalapozást nem lehetett elkészíteni. Én műszakilag éreztem, hogy a szabványnak nincs igaza. Ehhez igazolnom kellett a facölöpök teherbírását. Az agyagba vert, de 4-7 napig pihentetett cölöpök teherbírása a mérések tanúsága szerint igen felkeményedett. A pihentetés hatására a cölöpöt körbekötő agyag palástnyomása rendkívül megnövekedett. Az állvány bontásakor meg kellett tiltanom, hogy a cölöpöket a hídról húzzák ki, mert olyan cölöperők adódtak, hogy leszakadt volna a kész vasbeton híd. Szerencsémre Széchy Károly egyik könyvének lábjegyzetére tudtam hivatkozni, így érvelésemet és bizonyításomat a szabvány ellenében elfogadták. Minden héten hétfőn értekezlet volt a minisztériumban, kedden kimentünk Trager Herberttel a csatornához, ő Tiszalöktől Balmazújvárosig, én meg Balmazújvárostól Hajdúszoboszlóig. Pénteken késő este érkeztünk Budapestre vissza. Lényegesen magasabb fizetés miatt elmentem a hídosztályról a Vízitervhez irányító tervezőnek. Ekkor kicsit távolabb kerültem a közvetlen hidász szakterülettől. 230