Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Tanulmányok - Dobó István

HIDÁSZ ALMANACH 2004 Mérnökportrék Melyek voltak a hidász szakmai tanulmányainak jelentős állomásai, kik voltak életre szóló mesterei? Tanulmányaim vége egybeesett a fővárosi hidak siralmas látványával (1945 májusában csak csónakkal lehetett Pestről Budára átmenni), ez még inkább fokozta érdeklődésemet, milyen nagy feladat vár ránk a hidak újjáépítésével. így jelentkeztem Sávoly Pálnál, aki a Lánchíd tervezésére akkor kapott megbízást. Megismerve széleskörű tudását, egyéniségét, mesteremnek tartom, aki mellett majd húsz évig dolgozhattam. Kik voltak munkássága során fő kollégái, segítői? Sávoly Pál irodájában töltött két év alatt az ott dolgozó idősebb kollégák segítettek, mint Kemény Ádám, Habinyák Elemér, akikkel később is együtt dolgoztam. Milyen jelentős munkákban vett részt, mely alkotásokat tekinti fő művének? Szerencsésnek érzem magam, hogy sok szép és jelentős tervezési munkában részt vehettem, később ezeket irányíthattam is. Legközelebb áll a Lánchíd, majd az Erzsébet kábelhíd, amelynél jelentős részfeladatot kaptam, később az Árpád híd szélesítésének tervezése. Mit üzen, mit kíván a most felnövekvő hidász nemzedéknek? A híd nem öncél, az út tartozéka, de a nagy folyami hidak kialakításánál a megjelenése, környezetbe illeszkedése a döntő. Mindig komplexen kell a feladatot megoldani, de a célszerűség mellett a mérnöki létesítmény gazdasági feladat is. A számítógép, programozás világában sem szabad mellőzni a közelítő számításokat, ez szükséges kontroll. Dobó István (Lejegyezve magnófelvétel után.) Hogyan került a hídépítés területére? 1924-ben születtem egy véletlen folytán Budapesten, hiszen családom Balassagyarmaton élt. Balassagyarmaton érettségiztem a Balassa Bálint Gimnáziumban. Édesapám tanár volt, édesanyám otthon nevelt bennünket, négyünket. 226