Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Tanulmányok - Jójárt János - Hajós Bence: Pontonhidak az ezredfordulón

HIDÁSZ ALMANACH 2Q04 Pontonhidak az ezredfordulón nek 2.§.(1) b) bekezdése szerint a komp engedélyező hatósága a megyei közlekedési felügyelet. A 3.§.(2) bekezdése szerinti hatósági eljárások (értelem szerint) mindegyike szükséges: a) elvi létesítési, b) létesítési, c) használatba vételi, d) üzemben tartási, e) fennmaradási, f) rendeltetéstől eltérő használati, g) megszüntetési, h) adatváltozás átvezetési engedély. A 9.§ (2) bekezdése szerint üzemelő átkelőhely 1000 m-es körzetében ... minden esetben elvi engedélyt is kell kérni. A 47.§ (1) bekezdés hatályos 2003. II. 28-tól. A 48.§.(2) bekezdés szerint 2007. I. 1-től létesítmény csak a rendeletben foglalt paraméterekkel tartható korlátozás nélkül üzemben. A rendelet 1. sz. melléklete a kompátkelőhelyekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. A 39/2003. GKM rendelet 2003. október l-jével léptette hatályba az új Hajózási Szabályzatot, melynek különböző helyeken lévő cikkelyei foglalkoznak a folyóátkelésekkel. Jellemző erre a II. rész, belvizekre vonatkozó szabályozásának különleges szabályai: 4.01 cikk Utas- és járműszállítás kompon ... 4.02 cikk Hajóhíd 2. Hajóhíd megközelítésekor a rádióhasználatra kötelezett vízi jármüvek kötelesek a híd üzemi csatornáján jelezni érkezésüket és - ha arra az üzemeltetési rend lehetőséget ad - a nyitást kezdeményezni érkezés előtt legalább 1 órával. Az idézett jogszabály részletekből kitűnik, hogy a jogrendszerünkben némileg idegen test a pontonhíd. Összefoglalás A Tiszán szolgáló pontonhidak teherbírása jelentősen korlátozott, igen keskenyek (egy szűk kocsinyom), az évnek csak egy részében működhetnek és mellettük párhuzamos kompüzemet kell fenntartani. Mindhárom ismertetett pontonhíd új korában is szedett-vetett anyagokból összeállított szükségszerkezet volt (hadianyagok, korábbi hadi pontonhidak, alumínium hadihíd, hídprovizórium-elemek...). A hidak „konzerválták" az '50-es évek kényszerűségében született, olykor ma már abszurdnak nevezhető műszaki megoldásait. A folyamatos „fejlesztésben" és „újításban", elsősorban Csongrád járt élen. Az üzemmenet kettőssége gazdaságilag igen hátrányos. A pontonhíd tartozéka a komp, ami % évben, míg a híd télen 1/3 évben áll, illetve a hídszerkezet súlykorlátozása alatt számos alkalommal valóságos párhuzamos üzemet kell végezni, ami pedig végképp gazdasági nonszensz. 207