A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)

A Herbert-híd és társai - a közúti szükséghidak

A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY ÉVKÖNYVE 1994-1999 A Bailey-féle híd A Bailey-híd egyike a legfigyelemreméltóbb és legelterjedtebb modern közúti szükséghíd típusoknak. Mint a 2. ábrán látható, a Bailey-féle hidat, illetve annak főtartóját már nem egyes hengerelt idomdarabokból, hanem a gyorsabb szerelhetőség érdekében, a bekötési helyek számát minimumra csökkentve, három méter hosszú és másfél méter magas, rombuszokkal merevített, előre legyártott, rácsos tartódarabokból építik össze. Egy ilyen keretnek a teljes súlya 260 kg. Ezeket a főtartó darabokat már nem hevederekkel, a csavarok tömegével, hanem övenként egyeden 48 mm átmérőjű csappal kapcsolják egymáshoz. A főtartódarab öveit két-két 102x51 mm méretű U vasból, az oszlopokat és a ferde rácsrudakat egy-egy 78x38 mm méretű I vasból állítják elő. A főtartók övére támaszkodó kereszttartó 250 mm-es I vas. A kereszttartók száma hídtípustól függően keretenkét 1-4. A hossztartók 102 mm-es I vasak. Az így pontosan legyártott és kipróbált keretek egymással való összekapcsolásával különböző hosszúságú és magasságú rácsos tartószerkezeteket lehet előállítani. A 3.a ábra az egyfalú, egyemeletes főtartót szemlélteti, a 3.bjelű a háromfalú egyemeletest, a 3.cjelŰ2L kétfalú háromemeletest, a 3.d jelű a kétfalú háromemeletest. A főtartók teherbírása azáltal növelhető, hogy két-, három-, sőt négyfalú rácsostartót szerelnek egymás mellé és egymás fölé több emeletbe. Az egymáshoz csaüakozó és egymásba illeszkedő kereteket - mint már említettük nagyszilárdságú, vízszintes helyzetű csapokkal kötik össze. Az egymás fölött levő keretek közötti kapcsolatot pedig az övekben függőlegesen elhelyezett csapos kapcsolatokkal biztosítják. Az övek csapjainak végei a könnyebb szerelhetőség céljából kónikusak, de a teljesen beszerelt csapnál már csak a hengeres csaptörzs viseli a terhet. Mutassunk rá a Bailey-féle hídtípusok egy pár érdekesebb alkalmazására. A 4500 mérföld hosszú Trans-Canada úton a 4. ábrán látható hidat az ontariói Stel folyó felett építették. A híd háromnyílású, többtámaszú, háromfalú egyemeletes, alsópályás Bailey-szerkezet; hossza 100,5 m. A pillérek közötti középnyílás fesztáva 33,4 m, a parti nyílások fesztávolsága pedig 30,4 m. A 12,2 m magas hídpillérek szintén a típuskeretekből épültek. A pillérek alapja szálfa rácsszekrénybe helyezett zúzottkő (kőszekrény). A 5. ábra a Litüe Pic folyó feletti hidat szemlélteti. Ez a híd is többtámaszú, háromfalú, egyemeletes és szintén alsópályás. A máglyapilléreken nyugvó híd fesztávolsága 39,5 m, a feljáróké pedig 12,2-12,2 m. A pillérek magassága 6,1 m, ebből vízszintingadozásra 4,8 m-t vettek fel. A 6. ábrán a törökországi Seyham gátnál létesített 73 m hosszú, betonpilléreken és hídfőkön nyugvó felsőpályás hidat mutatjuk be. A híd négyfőtartós, a főtartók háromfalúak és egy emeletesek. A híd pályaszélessége 9,1 m, ez a pályaszélesség kb. három forgalmi sávnak felel meg. A korlátot is az előregyártott keretekből építették. A korlátot képező kereteket csapokkal nem szerelték össze, hogy ezek a teherviselésben ne vegyenek részt. A híd gyalogjárók nélkül épült; ez azonban még utólag felszerelhető Az ismertetett minta szerinti több főtartós, helyesebben több főtartócsoportból álló felsőpályás híd gyanánt e rendszerrel bármilyen szélességű kocsipálya elérhető. Meg kell még emlékezni a Bailey-hídnak egy igen figyelemreméltó különleges típusáról. Hegyvidéken mély völgyek, vagy időszakonként nagy áradásra hajlamos sebesvízű folyók áthidalására Bailey-acélszerkezetekkel függőhidakat rendszeresítettek (7. ábra), A Bailey-függőhidakkal kapcsolatban kísérleteket is végeztek 1942-ben, s ennek során egy 122 m nyílású hidat építettek. Az ily rendszerű hidaknál - a gyors építés érdekében - fő követelmény, hogy a tartókábeleket különböző homogenitású talajokban gyorsan és teljes biztonsággal le tudják horgonyozni. Egy-egy kihorgonyzásnál fellépő kb. 10 t nagyságú húzóigénybevételt a lehorgonyzásnak teljes biztonsággal ki kell bírnia. 23