A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

dr. Gulyás András 5. A közúti szakirányítás 15 éve (1991-2005). A közútkezelő szervezetek funkcióinak, fő tevékenységeinek alakulása, változása. Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaság valamennyi szektora jelentős átalakuláson ment keresztül, nem maradt kivétel ez alól a közúti sem. A finanszírozás változásai, a ráfordítások nagyságrendje és a nyilvánvaló úthálózat-fejlesztési igények együttesen számottevő és gyakori szervezeti változásokat eredményeztek a közúti szakirányításban. A tanulmány az elmúlt 15 év elemzésével ezeket a változásokat tekinti át, és nemzetközi összehasonlításban is értékeli, hogy mennyiben felel meg a hazai közúti szakirányítás szervezete a társadalmi és gazdasági kihívásoknak. Ez utóbbi összehasonlításra a szerzőnek az Útügyi Világszövetség szakbizottságában végzett munkája [1] biztosít alapot. 1. ábra. A bruttó hazai össztermék (GDP) és az átlagos napi forgalom (ANF) alakulása Fiqure 1: Evolution of the Gross Domestic Product (GDP) and the averaqe dailv traffic (ADT) ANF Ejmü/nap 12000 T a nemzetgazdaságban. Az első (1990-1994) és harmadik (19982002) időszakban konzervatívabb kormány vezetésével, míg a második (1994-1998) és negyedik (2002-2006) időszakban szocialista többségű kormány irányításával fejlődött az ország. A gazdasági növekedés az évezred végére az átalakulás-okozta visszaesést követően helyreállt, és azóta megfelelően alakul. A Széchenyi Egyetemen végzett kutatás [2] szerint a bruttó hazai össztermék, a GDP és a közúti forgalom alakulása szoros korrelációt mutat. Különösen igaz ez az összefüggés a főutak forgalmára, amint az 1. ábrán jól látszik. A közúti közlekedés szakirányításáért 2002 óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 10000 4000 2000 Országos közutak -•- Főutak -A-GDP GDP % (1990=100) 140 H 1 1 h -i 11992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 év 2003 2004 felelős. A minisztériumon belül az infrastruktúrával foglalkozó szervezeti egységek irányítják az országos közúthálózat fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését, valamint ezen feladatok finanszírozását. A minisztériumhoz kapcsolódó közutas szervezetek az elmúlt évek során gyakran változtak. A tanulmány fő célja ezeknek a változásoknak a bemutatása és értékelése. 1990 óta a jelenlegi helyze5.1 A gazdasági átalakulás és hatása az útügyi szektorra Magyarországon a többi közép-kelet-európai országgal egy időben történt a gazdasági átalakulás. Az 1990-es rendszerváltás után az átmeneti nehézségek leküzdésével fejlődő piacgazdaság jött létre, melynek legfontosabb eredménye az ország belépése az Európai Unióba 2004-ben. A négyévenként ismétlődő kormányváltások változásokat hoztak tet is számítva 4 különböző összetételű minisztérium foglalkozott a közlekedés, a hírközlés és a vízügy feladataival, a 16 év alatt összesen 8 miniszter vezetésével. A törvényalkotás csak kevéssé segítette a közúti szektor átalakulását. A fő jogi alap az 1988. évben alkotott közúti törvény [3], [4], melyet gyakran módosítottak. A koncessziós törvény 1991től előmozdította a magán szektor bevonását [5]. A pénzügyi 98