A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

Szarka István 3. Személyi számítógépes adatbank, adatgyűjtés és hasznosítás Bevezetés Amióta az út fenntartása, üzemeltetése gazdasági szemléletű tevékenységként történik, igény van arra, hogy a tulajdonos, vagy a fenntartó, lehetőleg minél pontosabb és teljesebb képpel rendelkezzék az út állapotáról. így oda és annyit költsön, ahová és amennyi szükséges a megfelelő szintű működéshez. A jelenleg hazánkban használt, térinformatikai alapon működő, Országos Közúti Adatbank (OKA) kialakulása több évtizedes múltra tekint vissza. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezik arról, hogy a közút kezelőjének, a közút műszaki, minőségi, forgalmi adatairól folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartási kötelezettség valójában nem új keletű, azt korábbi Benkelman behajlásmérő Benkelman deflection-meter A 19. század Angliájában, a vasúti sínpálya állapotát már „géppel" vizsgálták, ami egy folyamatosan tekercselt papír fölé helyezett tollakból álló szerkezet volt. A tollak a sínpálya hullámain, a rázkódás nagyságával arányos hosszban vonalat húztak az alattuk mozgó papírra. Ez, működési elvét tekintve, gyakorlatilag azonos a ma is használt ÚT-02 vagy Bump Integrátor rendszerével. A modern út-, híd-vizsgáló berendezések természetesen pontosabb érzékelőkkel, számítógépes vezérléssel és nagymennyiségű adat tárolására, valamint feldolgozására alkalmas hardver- és szoftver- háttérrel rendelkeznek. törvény (1962) és utasítások (1 963, 1983) is előírták. Az említett törvények nem szóltak arról - természetesen -, hogy a nyilvántartandó adatokat hogyan állítsák elő, illetve mire használják. Ebből következik, hogy a szorosan vett nyilvántartást megelőző és utáni tevékenység szakmai megítélés, igény és lehetőség kérdése. Mivel azonban a szorosan vett nyilvántartáshoz csak az adatgyűjtési tevékenységeket követően lehet eljutni, valamint a már megszerzett és a nyilvántartásokban tárolt adatok hasznosítása az egész folyamat végső célja, ezért a három egymásra épülő tevékenységet egységes rendszernek kell tekinteni.