A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

Figuráns a XX. század elejéről Staff-holder at the beainninci ( „szekrény-kiemelést", magát az alapozást, a kavics ágyazat készítését, a kötő- és fedőrétegek építését. Ismertetni kell mind a hidraulikus, mind az aszfaltos kötőanyagok alkalmazását a burkolatok építésénél, továbbá a kőburkolatokat, azok fajtáit és építésüket. Külön tárgykör a kőműves munkák, mely tárgy keretében oktatni kell az alapozást, a felmenő falak, pillérek, hídfők, hídjármok és jégtörők építését. A hídmunkák keretében oktatni kell a különféle áteresztők és hidak építési technológiáit, különösen a boltozatok és a támfalak építését. Végül oktatni kell egy terv műszaki leírásának készítését, az építéshez érkező anyagok mikénti átvételét, az építési felügyelet ellátását, az építési napló vezetését és a kereseti kimutatás elkészítését. A fenntartás tárgykörében az utak tisztán tartását, a por és sár eltávolítását, a csapadékvizek levezetését és a keréknyomok eltüntetését. Az építőanyag ismerete keretén belül foglalkozni kell az útépítési kövek, a homok, homokos kavics, a mész, a portlandcement és a bitumen, a vasak fajtáival és tulajdonságaival. Az általános ismeretek kiterjednek a földrajz, a magyar alkotmány, a közúti törvény és egyéb irodai teendők ismeretére. Az útépítési gépek között ismertetni kell a gépkocsik, a motoros és gőzhengerlők, a kátrányozó és bitumenező gépek szerkezetét, működését. Végül oktatni kell a szépírást is. Az iskola fenntartójának gondoskodni kell a tantermekről és a hallgatók elszállásolásáról. Az étkezésről a hallgatók maguk kötelesek gondoskodni, amihez a tanév alatt havi ellátási pótlékot kapnak. A rossz tanulmányi eredményt felmutatóktól ezt a pótlékot tejesen, vagy részben meg lehet vonni. Az oktatás segédeszközeit a hallgatók díjmentesen használhatják, de tankönyvekről és íróeszközökről maguknak kell gondoskodniuk. A tanév alatt a hallgatók az iskola igazgatójának alárendeltjei. Tíz esetben előforduló igazolatlan mulasztás következménye az iskolából történő kizárás. A tanfolyam közben, három hónap elteltével közbenső vizsgát kell tenni. Aki ezen két, vagy több tárgyból megbukik, a tanárok javaslatára az igazgató az iskolából kizárhatja. Az év végi vizsgát egy arra kijelölt bizottság előtt the XXth centu kell tenni úgy, hogy minden tárgyból külön - külön minősítik a hallgatókat. Aki két, vagy több tárgyból elégtelen tudást mutat fel, 1 év múlva kiegészítő vizsgát tehet a bukott tárgyakból. Ha csak 1 tárgyból lett elégtelen, 3 hónapon belül javító vizsgát tehet. A záró vizsga kötelező tantárgyai: számtan és mértan, földmértan és a műszerek ismerete, út- és hídépítéstan, magasépítés, építési anyagok ismerete és egységárak képzése és végül általános és jogi ismeretek, valamint az irodai szolgálat, írás. A későbbiekben a vizsgaköteles tárgyak kiegészülnek úti-géptan és számviteli ismeretekkel, viszont elmarad az irodai szolgálatból teendő vizsga. Ezt igazolja egy 1944. október 4-én, a M. Kir. Útmesteri Iskola által Budapesten kiállított bizonyítvány is, amelyen a vizsga-bizottság tagjai között ott találjuk a szakirodalomból is ismert személyiségek közül Korbonits Dezső és Lehotzky Kálmán mérnökök neveit is. Egy Hajdú megyei törvényhatósági közgyűlés 1928. január 16.-án tartott közgyűlésén arról határoz [7], hogy Bartha Dániel nevű útbiztost elküldik a 10 hónapos iskolára, mire egy miniszteri leirat [6] arról értesíti az alispáni hivatalt, hogy az útmesteri iskola nem 10 hónapos, hanem egy éves lesz. A budapesti útmesteri iskoláról egy Hajdú megyéből származó adat szerint 1931-ben az iskola záróvizsgájának időpontját november 27-re és 28-ra tűzték ki azzal, hogy a vizsgabizottság elnöke Cserey Aladár kir. műszaki főtanácsos. Ezt követi ismét egy miniszteri leirat [7], miszerint a budapesti útmesteri iskolát szünetelteti, a tanárok illetményét 1932. január 1. napjával be kell szüntetni. Ugyancsak a Hajdú megyei levéltárban található irat szerint [8] a korábban megalakult „Útbiztosok és Útmesterek Országos Szövetsége és Segélypénztára" nevű egyesület 1932. február 7. napján Budapesten tartotta évi közgyűlését, amelyen Rauschenberg Gyula kir. mérnök felolvassa Benke István kir. műszaki tanácsos beszámolóját a Washingtonban tartott nemzetközi útügyi kongresszuson szerzett tapasztalatairól. Ezekből az évekből ismert még az is, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletével megváltozott az útőrök által viselendő karszalag. Éspedig ezentúl „...a karszalag piros 79