A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

gyéje, amely megtagadta azt is, hogy az iskolára egy útbiztosát is elküldje, mondván „...a jelenleg alkalmazásban lévő törvényható­sági útmesterek kellő képzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek arra nézve, hogy a törvényhatósági utak és hidak, különben sem nagy arányú építési munkálatainál, mérnöki vezetés mellett siker­rel munkálkodjanak...". [3] Több, a megyei alispán és a miniszter közötti levélváltás után a megye megadta magát és megszavazta a pénzügyi hozzájárulást, sőt határozatba tette, hogy minden út­mestere köteles az iskolát elvégezni s elküldi az első tanfolyamra két törvényhatósági útmesterét. Az útmesteri iskolák tehát 1903. december 1. napján elkezdték oktatói tevékenységüket, majd rövid időn belül országos érvénnyel elkészülnek az iskolák belső szabály­zatai, amelyből érdemes megemlíteni, hogy azok milyen segédeszközökkel rendelkeztek. Éspedig volt „... lejt­mérő műszere köríves beosztással", li­bellával ellátott „szintező lécekkel...", rendelkeztek szögtükrökkel, kitűző rudakkal, továbbá az útfenntartó eszközök közül volt sárlehúzója, lóval vontatott és gőzzel hajtott hengere, talajfúró kézi gépe stb. Természetesen az útmesteri iskolákra jelentkezhettek nem az útfenntar­tásban dolgozó, külső személyek is. Voltak is jelentkezők, kikből hallga­tók lettek. Az első iskolák hallgatói között találni lehetett több egykori segéd-tanítót, aminek az a magyará­zata, hogy a segéd-tanító állás nem volt végleges, a segéd-tanítót bármi­kor elküldhették. Viszont az útmesteri állás végleges és állandó volt, amennyiben az útmester becsülettel végezte munkáját. De az iskola is szívesen fogadta a segéd-tanítókat, hiszen ők kellő elméleti előképzettséggel rendelkeztek. Természetesen általá­nosságban az iskola hallgatóinak túlnyomó többsége az állami és törvényhatósági útmesterekből állott. Az iskola első szemesztere tehát 1903. december 1. napján megkezdődött s példaként em­líthetjük, hogy a nagyváradi iskola ekkor 15 hallgatóval indult, akik az iskolát 1905-ben kivétel nélkül sikeresen el is végezték. Az útmesteri iskola elindítását segíti elő az 1903-ban, a Kereske­delemügyi Magyar Királyi Miniszter rendeletére megjelent „Kézi könyv a M. Kir. Állami Útmesterek részére", amely részletes is­mereteket közöl több fejezetben. A bevezetés után - amely elsősorban az ország közigazgatási rendszerét és annak szervezeti részeit mutatja be - a könyv négy fejezetből áll. Az I. fejezet az elméleti rész, amely az alapműveletek mellett a törtekkel való műveleteket írja le. Ugyanez a fejezet a geometria elemeit ismerteti, nevezetesen a sík- és a térmértant s az ezek elemeinek kiszámítási módját. Ugyancsak itt tárgyalja a földművek térfogatszámítását és a méréseket általában és a mérésekhez használatos műszereket ismerteti: Mégpedig „...a függélyes , vízszintes, ferde és tört vonalak, vagy síkok kitűzését...", az „...állandó szögek kitűzését..." és a „...hossz-mérésekre..." szolgá­ló műszerekét. Ezt követően, még mindig az első fejezet ismertet né­hány gyakorlati példát a „...Kitűzési és felmérési feladatok a földmértan köréből ..." cím alatt. A II. fejezet a gyakorlati rész, amelynek részei a földmunkák, „...A burkolatok és egyéb munkák előállításának ismer­tetése...", az útalapok kövezésének, és a kavicsolásnak ismertetése. Itt kerül ismertetésre a kőműves- és kőfaragó munka, valamint az ács­munka. Külön érdemes szólni arról, hogy az ácsmunka körében több, mint 20 oldalon át részletezi a cö­löpözési munkákról szükséges isme­reteket. A III. fejezet a „...különféle utaknak és alkatrészeinek ismertetése...". Végül a IV. fejezetben kerül sor az útmesteri teendők részletezésére, mégpedig a felvé­telezésnél, az építésnél, a fenntartásnál és az „...elemi rombo­lások által okozott károk..." helyreállításánál szükségessé váló munkák részletes ismertetésével. A könyv végén, a „Függelék"­ben nagyszámú nyomtatvány-minta található, amelyek mind az útmesteri munkák adminisztrációs tevékenységéhez szükségesek. Egy 1904-ben kibocsátott rendelet szerint (31272/1. 1904. Ker. M.) a korábban is említett gyakorlati oktatást minden hallga­tó az eredeti munkahelyén kell végezze úgy, hogy „...lehetőleg Kézikönyv az állami útmesterek részére, 1899 Written test of roadmen from 1899 KÜZI KÖNYV A M. KIR. , ÁLLAMI ÚTMESTEREK R K a z i <: H K KIADATOTT A KERESKEDELEMÜGYI MA(iV. KIR. MLMSTRK RENDELETE ALAPJÁN. ; W BU1IAFEST, "PÁTRIA IRODAIJA VÁLLALAT ÍS NYOMDAI RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG tMOa. 1 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom