A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

szakaszon is jelentősebb a forgalom, míg az északnyugati országrészben a városok körüli utakon kívül a vasúti településekhez vezető „szárnyvonalak" (Tornócz - Nyitra, Galánta - Szered) forgalma volt a térségi átlag felett. "~ TíIsTSS'-. íure 3: Traffic volume of state roads of the Hungárián Kingdom, 1874 A Szent Korona országainak államúti forgalma, 1869 C Szálkai. 2007 Természetesen e részletesebb adatok is csak töredékesen szemléltetik az adott kor közlekedési viszonyait. A Kiegyezés után felgyorsuló vasútépítés új távlatokat eredményezett a távolsági közlekedésben, és a szekerezést a ráhordó szerepkör erősítésével részben funkcióváltásra kényszerítette. A vasutak és közutak (vagy víziutak) kérdésének tárgyalása nem tárgya e tanulmánynak, de nyilvánvaló, hogy a kor közlekedési szokásainak magyarázata a vasutak szerepének figyelembevétele nélkül nem lehetséges. Szintén nem kerülhető meg a teljes forgaimi volumen értékelésekor az alsóbbrendű, főleg a megyei úthálózat forgalmi jelentősége sem, amelyeken nem folyt észlelés az első számlálási periódusban. A közútügy folyamatos törekvése volt, hogy a hálózat optimális megállapítása érdekében ezen utak forgalmát is megismerje, ezt már a következő, 1881/82-re tervezett észleléskor meg kívánták valósítani. [13] Erre az észlelésre azonban végül pénzügyi nehézségek miatt nem került sor, így a forgalomszámlálások 1876 után megszakadt sorozata csak 1894-ben folytatódott. Összefoglalás Az első magyarországi, közúti forgalomszámlálás időpontját hosszú időn keresztül bizonytalanságok övezték. A félreértések oka, hogy az eredmények összeállítása, térképezése és kiadása a felvételt követően nem történt meg, a fellelhető dokumentumok több, mint 130 éven át ismeretlenül feküdtek a levéltári raktárak mélyén. Kutatásaim célja ezen elveszettnek hitt eredmények felkutatása volt. Az 1869-től 1876-ig folyt első számlálási időszakból két számlálási év, az 1870/71-es és az 1874-es számlálás részletes adatait sikerült feltárni, míg 1869-re és 1872/73ra vonatkozóan összesített eredmények kerültek elő. A levéltári kutatások során megtalált anyagot a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Magyar Országos Levéltárban (MOL) fellelhető K 173 törzsszámú állaga tartalmazza. A feltárt eredmények a számlálások elrendelésével, lebonyolításával kapcsolatos információk mellett az államutakon bonyolódó szekérforgalom észlelési szakaszonkénti nagyságáról adnak részletes képet. A városkörnyéki szakaszokon maximális forgalom a számlálás eredményeinek hitelességét bizonyítja, míg regionális bontásban a nyugati országrész kisebb, és a keleti országrész nagyobb forgalmát tanúsítja. E különbség feltehetően a vasúthálózat kiépítettségének területi különbségeire is visszavezethető. Irodalom [I] A hazai közmunka és közlekedési ügyek története és fejlődése, Közmunka- és Közlekedési Magyar Királyi Ministerium, Budapest, 1885 [2] Tóth László (1987): Az első közúti forgalomszámlálások Magyarországon/1869-1876/, (In: A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986), KM, Budapest, 81-85. o. [3] Hieronymi Károly (1869): A közlekedés, Pest, kiadja Ráth Mór [4] MOL K173 1869-1143-6458 [5] MOL K173 1869-1 143-6509 [6] Jelentés a KKM 1871-ik évi költségelőirányzatához, (In: Állami költségvetés a Magyar Kormány részére az 1871. évre), Buda, 1871, Magyar Királyi Államnyomda [7] Jelentés a KKM 1872. évi költségvetéséhez (In: Állami költségvetés az 1872. évre), Buda, 1871, Magyar Királyi Államnyomda [8] MOLK173 1870-1137-8013 [9] MOL K173 1871-1144-15196 [10] MOL K173 1872-1145-8628 [II] MOL K173 1886-11-6935 [12] MOL K173 1871-64-11-12252 [13] MOLK173 1881-11-19952 120