A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)
VII. Szakmatörténeti tanulmányok
Összefoglalás Magyarországon a rendszerváltás óta, a közúti szakirányításban, a gazdaság átalakulásával összefüggésben, jelentős változások történtek. A költségvetési szervként működő központi szakirányító egység mellett, az önálló területi egységek ismét megyei szinten szerveződtek meg. A piacgazdaság fejlődése során a központi szervezet egy része és a területi szervezetek állami tulajdonú közhasznú társaságokká alakultak. A 2005. év folyamán végrehajtott összevonás eredményeként a központi szakirányítás megmaradt, és az országos közúthálózaton egyetlen nagy méretű közútkezelő szervezet jött létre. A gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos feladatokat további, részben magántulajdonban álló szervezetek végzik. társaság, állami tulajdonú részvénytársaság, magántulajdonban lévő részvénytársaság, illetve ezek kombinációja) a különböző színek jelölik. A 10 évvel ezelőtt bevezetett non-profit szervezeti modell alkalmasnak bizonyult a magyar közúti szakirányításban. A döntések decentralizálása azonban nem hozott sikereket, ezért a helyi önálló szervezetek megszüntetésével a szervezetek számát jelentősen mérsékelték. Eredetileg a rendszerváltás előtt 11 önálló központi illetve területi egységből állt a közúti szakirányító szervezet. Az elmúlt 15 évben az önálló szervezetek száma 21 és 25 között mozgott, míg a legutóbbi változás eredményeként jelenleg 6 önálló központi szervezeti egység működik. Ezek között egy költségvetési szerv, egy állami tulajdonú közhasznú társa7. ábra. A magyar közúti szakirányítás időbeli változása Fiaure 7: Temooral chanaes of the Hunaarian Dublic ro; OKF ic road admmist Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 9KIG Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.[_ 19 Közúti Igazgatóság (KIG) 19 megyei Állami Közútkezelő Kht. ^MKKht Autópálya Igazgatóság Állami Autópálya Kezelő Zrt. M1 M3| !L OKF = Országos Közúti Főigazgatóság MK Kht. = Magyar Közút Kht. Zrt, korábban Rt. Nemzeti Autópálya Zrt. M5| I Állam 40% M6PPP Finanszírozás: Kv. Kormány Konzervatív Útalap (kölcsönökkel Szocialista Költségvetés (Kv.) Konzervatív Szocialista ÚFCE Kv. Útpénztár ÚFCE= Útfenntartási és fejlesztési Célelőirányzat (Kv.) PPP= Állami-magán együttműködés (Állami | | ^Költségvetési | Közhasznú ÚFCE= Útfenntartási és fejlesztési Célelőirányzat (Kv.) PPP= Állami-magán együttműködés ^Költségvetési | Magán ÚFCE= Útfenntartási és fejlesztési Célelőirányzat (Kv.) PPP= Állami-magán együttműködés ^^H Állam, Rt. Zrt. | |Állami Bank | Magán Magán+áll. •PPP ÚFCE= Útfenntartási és fejlesztési Célelőirányzat (Kv.) PPP= Állami-magán együttműködés A 7. ábra a magyar közúti szakirányítás változásait összegzi az elmúlt 15 évben. A rendszerváltástól napjainkig láthatók az ábrán az országos közutak és a gyorsforgalmi utak szakirányító szervezeteiben bekövetkezett szervezeti változások. Az alsó rész tartalmazza a korábban említett finanszírozási változásokat és a kormányzati ciklusokat. Az egyes szervezetek tulajdoni helyzetét (állami költségvetési szervezet, állami tulajdonú közhasznú ság, két állami tulajdonú részvénytársaság, valamint egy vegyes és egy magántulajdonú társaság szerepel. A hazai tapasztalatok elemzése és bemutatása nemzetközi összehasonlításban is érdekes, mert a változások okainak és következményeinek megismerése más országok számára hasznos lehet. A pozitív tapasztalatok segítik a hatékonyabb közúti szakirányítás kialakítását, míg a negatív tapasztalatok értékelése lehetővé teszi a hasonló helyzetek elkerülését. 106