A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

meltetése és fenntartása, amelyet területi egységei útján lát el. A jelenlegi 19 megyei területi egység a regionális közigazgatás létrehozásával összhangban várhatóan a közeljövőben kevesebb számú regionális egységként fogja végezni feladatait. A terület feladatok közé tartozik még a fejlesztések műszaki előkészítése és lebonyolítása, mely a fejlesztéseket irányító Nemzeti Autópálya Zrt.-vel együttműködve történik. A központi szervezet további feladatát képezi a műszaki és információs háttértevékenység, mely lényegében az ÁKMI Kht. korábbi tevékenységével megegyező [18]. Az új közútkezelő társaság szervezete és működése üzleti modellen alapul, hangsúlyt fektetve az értékesítésre. A legnagyobb létszámú műszaki szakterület munkáját értékesítési, gazdasági, humánpolitikai, informatikai, jogi és közbeszerzési, kommunikációs, valamint szervezetfejlesztési egységek segítik. Jelenleg a költségvetésből származó állami megrendelés meghatározó jelentőségű, de az értékesítési egység feladata a vállalkozási tevékenység árbevételének növelése, piaci viszonyok feltételezésével. Az új szakirányító szervezet a központi útügyi szakirányítás funkcióinak jelentős részét lefedi, emellett megőrzi a területi szervezeti tagozódást. A központosított irányítás számottevő költségcsökkenést eredményezett. A nagy súlyú szervezet képessé vált kölcsönök felvételére, bár erre még nem került sor. A magyar közúthálózat jelentős fenntartási elmaradása azonban szükségessé teszi a közeljövőben egy nagyszabású felújítási program elindítását, amelynek finanszírozása csak az állami költségvetést kiegészítő forrás bevonásával lehet reális. A gyorsforgalmi utak fejlesztése mellett hangsúlyt kell helyezni a meglévő közutak állapotának javítására. A távolabbi jövőben a kiszámíthatóbb finanszírozást segítené egy, az Útalaphoz hasonló, a költségvetési alkutól kevésbé függő pénzügyi megoldás. Az állami-magán együttműködés ígéretes lehetőség az útfelújításokhoz szükséges források megteremtésére. A közúti szakirányítás szervezete a jövőben állami tulajdonú, piac-orientált, részvénytársasági formában működő ügynökség lehet. A gyorsforgalmi utak szakirányításában részt vevő társaságok esetén azok részleges vagy teljes privatizációja is napirendre kerülhet. A rutin fenntartás és egyes más üzemeltetési tevékenységek privatizációjának lehetőségét szintén vizsgálják. A minőség fontos tényező a közúti szakirányításban. A korábbi, csaknem tíz évre visszanyúló előzmények után 2006-ban az új egységes Magyar Közút Kht. minőségirányítási rendszerére megszerezte az ISO 9001:2001 minősítést. Az úthasználókkal való jobb kapcsolat kialakítása és általában az állampolgárokkal történő kommunikáció fejlesztése segítene abban, hogy a társadalom tudatosabban foglalkozzék a közutak helyzetével. 5.4 A magyar közúti szakirányítás nemzetközi összehasonlításban Nemzetközi kutatási eredmények Az Útügyi Világszövetség (AIPCR/PIARC World Road Association) részéről a közúti szakirányítás teljesítményével foglalkozó szakbizottság (Performance of Road Administrations) munkája [19] lehetőséget ad arra, hogy egy adott ország közúti szakirányításának helyzetét nemzetközi összehasonlításban értékelni lehessen. A mintegy 30 ország részvételével, hét éve működő szakbizottság kérdőíves felméréseinek feldolgozása alapján bemutatja a közúti szakirányítás fejlődési irányait, és javaslatokat tesz a legjobb gyakorlat alkalmazására. Az úthálózat fejlettsége szempontjából 4 fokozatot különböztet meg a szakbizottság: a születő, a növekvő, a korszerűsödő és a teljesen kialakult úthálózatot. A magyar országos közúthálózat a korszerűsödő szakaszban van, de gyorsforgalmi úthálózatunkra inkább a növekedés a jellemző, figyelemmel a jelenleg folyó fejlesztési programra. A korszerűsödő úthálózat fő jellemzői között szerepel a jelentős motorizáció, a kereskedelmi járművek és a nehéz nyerges szerelvények számottevő részaránya, a hangsúlyos városközi kapcsolatok, valamint a meglévő utak felújításának igénye. A növekedésre utal a nagyobb mértékű új gyorsforgalmi hálózatépítés, valamint sajnálatos módon a finanszírozás mérsékeltebb szintje. A meglévő főúttal párhuzamosan épülő új autópálya azonban tekinthető korszerűsítésnek, kapacitásbővítésnek is. A közúti szakirányítás fejlettsége - a szakbizottság javaslata alapján - az állami szerepvállalás mértékével, a kormányzati irányítás közvetlen vagy közvetett tényével, valamint a társadalmi párbeszéd meglétével illetve hiányával jellemezhető. A magyar közúti szakirányítás és a kormány kapcsolata e jellemzők szerint 704