A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

A teljesség kedvéért a 4. ábrán szerepel a jelenleg (2006-ban) működő közúti szakirányító szervezet is, melynek részletes bemutatására az 5. fejezetben kerül sor. Látható az ábrán, hogy 2005. őszétől az országos közúthálózat fenntartási és üzemeltetési feladatait az UKIG-tól az új egységes közútkezelő szervezet, a Magyar Közút Kht. vette át, míg a területi fejlesztési tevékenység irányító szervezete a Nemzeti Autópálya Zrt. lett. A gyorsforgalmi utak szakirányításának különféle formái Az Európai Unió régi tagországaihoz képest fejletlen gyorsforgalmi úthálózatunk fejlődése 1999-ben új lendületet vett [13], ami 2003-ban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény [7] elfogadásával még intenzívebbé vált. Ez a tevékenység a közúti szakirányításban új szervezeti egységeket hozott létre, melyek részben a gyorsAutópálya Rt. vette át. Egy másik állami tulajdonú társaság, az Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. továbbépítette, és útdíjasán üzemeltette az M3 autópályát. A közúti szakirányítás 1996. évi átalakításakor az Autópálya Igazgatóságból létrehozott non-profit Állami Autópálya Kezelő Kht., majd az M1 és M3 autópályákat üzemeltető állami tulajdonú társaságok 1999-ben összeolvadtak [15] és létrejött az Állami Autópálya Fejlesztő és Kezelő Rt. Ez utóbbi szervezet rövid idő múlva - a fejlesztési feladatok profilváltása után - Állami Autópálya Kezelő Rt.-vé alakult át a koncessziós autópályák kivételével a teljes gyorsforgalmi úthálózatra kiterjedő hatáskörrel. 1999 és 2002 között a Magyar Fejlesztési Bankot jelölték ki felelősként a gyorsforgalmi úthálózat finanszírozására ésfejlesztéforgalmi úthálózat fejlesztési feladataival, részben a meglévő gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésével és fenntartásával foglalkoznak. Az 5. ábra szemlélteti a gyorsforgalmi úthálózat fejlődését [14]. A fejlesztések finanszírozására külön költségvetési előirányzatot alkottak. Napjainkban az állami-magán 5. ábra. A gyorsforgalmi úthálózat fejlődése Fiaure 5: DeveloDment of the freewav network együttműködés (PPP) a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés fontos elemeként jelenik meg. Ezt a finanszírozási formát azonban még nem sikerült beilleszteni a közúti szakirányítás meglévő szervezeti kereteibe. A magán- vagy vegyes tulajdonú cégek saját gazdasági szempontrendszerük szerint működnek, ami esetenként nehezíti a koordinációt. A kilencvenes évek közepén koncessziós társaságok kezdték meg új autópálya szakaszok építését: az M1 autópálya nyugati szakaszán az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt., az M5 autópályán az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (jelenleg Zrt). Az első koncessziós társaság gazdaságilag sikertelennek bizonyult a túlbecsült forgalom és az úthasználóknak a magas útdíjakkal szembeni ellenállása miatt. Az M1 autópálya koncessziós szakaszát egy állami tulajdonú cég, a Nyugat-magyarországi sere. Ez időszak alatt a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosként irányította a gyorsforgalmi úthálózat szakirányító szervezeteit, melyek közül a Nemzeti Autópálya Rt. (jelenleg Zrt.) a fejlesztésekkel és az építési szerződésekkel, míg az Állami Autópálya Kezelő Rt. (jelenleg Zrt.) a meglévő gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésével és fenntartásával foglalkozott. A 2002. évi kormányváltás után 2003-tól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz került vissza az autópálya szakirányító szervezetek tulajdonjoga és irányítása. 2005-ben az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t finanszírozási feladatokkal bízták meg, ám a költségvetés hiányának csökkentésére tervezett kötvénykibocsátás az EU statisztikai előírásai miatt végül nem jöhetett létre. A Nemzeti Autópálya Zrt. feladatköre 2006-tól az országos közúthálózat fejlesztésével bővült. 702