A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)
Csicselyne Dr. Tarpay Marianna: A közúti minőségszabályozás tíz éve (1979—89)
A kár mértékének megállapításánál figyelembe kellett venni a már említett felgyorsult leromlást, mivel a tervezett fenntartási ciklusidő feltételezhetően rövidül, és a fenntartási költségek korábban fognak jelentkezni. Az alacsonyabb szolgáltatási szint miatt pedig a közlekedésüzemi költségek növekednek majd, vagyis csökken az útépítéssel elérhető, tervezett közlekedési költségmegtakarítás. A csökkent értékű minőségi jellemzők miatt a vállalkozó csak a minőségi levonás által csökkentett díjhoz juthatott hozzá. A minőségi levonás szerepe valójában az volt, hogy kompenzálja a csőkkent minőségi jellemzők miatt az üzemeltetőnél (részben az úthasználóknál) felmerülő többletköltségeket. A II. és III. minőségi osztályú teljesítések esetén a vállalkozói díj csökkentésének mértékét a 3/1982 (I. 20.) ÉVM—ÁH sz. rendelettel módosított 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH sz. rendelet szabályozta általánosan, míg az MSZ-07-3210/2-81 „Bitumenes alapok és burkolatok" szabványban meghatározott feltételek szerint készülő bitumenes szerkezeti rétegek díjcsökkentését egyedileg — fokozott mértékű díj levonással — a KPM Pénzügyi főosztály szabályozta. Tekintettel arra, hogy a 3/1980. (1.19.) ÉVM—ÁH sz. rendeletet 1988. január l-jétől a 12/1987. (XII. 10.) ÉVM—ÁH sz. rendelet hatályon kívül helyezte, ezért a hibás teljesítéssel összefüggő vállalkozói ár (díj) csökkentésének mértékét a Ptk. 306. § l\l bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a szerződés külön feltételeként egyértelműen rögzíteni kellett. Hibás — de még használhatóság szempontjából elfogadható II. és III. minőségi osztályú — teljesítés esetén a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 13/1982. (IV. 22.) MT. sz. rendelettel módosított 7/1978. (II. 1.) MT. sz. rendelet alapján a kötbér mértéke 8% volt, melynek alapjául a szolgáltatás ellenértékét tekintették, illetve ha a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének értékét (pl. II.-III. minőségi osztályú bitumenes pályaszerkezeti réteg bruttó ára). A teljesítés lehetetlenné válása (meghiúsulás,- selejtes építmény) esetén a kötbér mértéke 12% volt, melynek alapja a szolgáltatás ellenértéke, vagyis a szerződés szerinti vállalkozói ár. (Ebben az esetben a vállalkozói veszteség, a teljes vállalkozói ár + 12% meghiúsulási kötbér). A minőségi kötbérnek elsősorban szankcionálás volt a célja, de mértéke bizonyos értelemben a szerződésszegéssel okozott kárral függött össze. A megváltozott műszaki jellemzőkkel és ezek csökkenéséből adódó veszteségekkel való kapcsolata laza volt. Szerepe a minőségre való ösztönzés, azaz ún. minőségmotiváció volt, nem pedig a csökkent minőség miatti veszteség kifejezése. 4.5. A hiba és az okozott veszteség feltárása — a minőségellenőrzés haszna A csökkent minőségből fakadó veszteség, azaz a használati értékhiány általános számítási elve Tímár általjavasolt képlet szerint (13. ábra) -AH é = (H '° g °' )+ 2 (// '' ZJSÚ. . Tx -+Í-C,,, .(1 + 0'"-'-' ahol: — AH é ~ használati értékhiány H„ = forgalmi teljesítménnyel arányos közlekedési költségmegtakarítás az építést követően H 0 = mint H () , de I. osztályú minőség esetén H fí = mint H,„ de csökkent (x-ed osztályú) minőség esetén H T - forgalmi teljesítménnyel arányos közlekedési költségmegtakarítás, a tervezettnél korábban, azaz T x idő múlva bekövetkező felújítás esetén 90
