A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Reinisch Egon: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakulása és fejlődése

szükség szerinti felújításának költségigényei. A fentiek alapján egyetlen megoldás látszott járható útnak, éspedig a koncessziós autópálya-építési konstrukció. A további autópályaszakaszok tehát útdíjas, koncessziós rendszerben épülnek. 11. AZ ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS A KONCESSZIÓS AUTÓPÁLYA-PROGRAM KIALAKULÁSA A Közlekedési Minisztérium 1983-ban rendelte el az Országos Közúthálózat Fejlesztési Terv (OKFT) elkészítését. Az OKFT a 2010. és 2030. közötti időszakra az M0, Ml, M15, M3, M4, M43, M5 és M7-es autópályák építését, illetve továbbépítését irányozta elő, összesen mintegy 1159 km hosszban. Az 1995 és 2000 közötti időszakra 422 km autópálya és 453 km félautópálya építését tervezték. Időközben azonban a közúti forgalom fejlődése minden előrejelzést felülmúlt, így az 1995-re előrevetített motorizációs szintet az ország 2 milliós személygépkocsi állományával már 1990-re elérte. Az 1991-ben elkészült Országos Közúthálózat Fejlesztési Program 2010-re célul tűzte ki az autópálya törzshálózat teljes kiépítését az országhatárokig (Ml-es, Ml5, M3, M5, M7). Ezen kívül az MO-ás autóútgyűrű déli szektorának befejezése, valamint az M5—M3 és az M3—10. sz. főút közötti szakaszok kiépítése is szerepel a programban. A koncessziós autópálya-építések finanszírozásának előkészítése céljából a Minisztérium 1990 novemberében Koncessziós Autópálya Irodát hozott létre az Autópálya Igazgatóság szervezetén belül. A kilencvenes évtizedre tervezett magyarországi útdíjas autópálya létesítési program hat autópálya-szakasz koncesszióba adását tartalmazza. 11.1. Az Ml-es és Ml5-ös autópályák koncesszióba adása A koncessziós versenytárgyalás tárgyát az Ml-es autópálya 129,3 km-szelvényétől a 171,7 km-szelvényig, azaz az osztrák határig terjedő szakasza, és az Ml5-ös autópálya a 0,0 kmszelvényétől a 14,5 km-szelvényéig, tehát az Ml-es és Ml5-ös mosonmagyaróvári elválási csomópontjától a szlovák határig terjedő szakasza képezte. A részletes ajánlatok beadási határideje 1992. augusztus 17-e volt. Négy konzorcium nyújtotta be ajánlatát. A beadási határidő előtt megalakult Értékelő és Szakértő Bizottság hazai és külföldi szakértők segítségével a versenytárgyalási kiírás követelményének megfelelően kezdte meg az ajánlatok összehasonlító vizsgálatát. Az Értékelő és Szakértő Bizottságnak az előnyös helyzetű ajánlattevő kiválasztására vonatkozó javaslatát, és annak részletes indoklását az Infrastruktúra Bizottság 1993. február 25-én megismerte és egyetértőleg tudomásul vette, majd a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elfogadta. Ezt követően került sor az ajánlattevők értesítésére és az eredmény nyilvánosságra hozatalára. A kétszakaszos nemzetközi koncessziós autópálya versenytárgyalás sikeresen zárult az Mles és Ml5-ös díjas autópálya-szakaszok finanszírozására, építésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés 1993. április 16-ai aláírásával. Ennek alapján megalakult az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. A már elkészült és egyeztetett építési, független mérnöki, üzemeltetési és fenntartási szerződéseket véglegesíteni kell, és azokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak jóvá kell hagynia. Az építéshez szükséges területeket az Autópálya Igazgatóság időközben megvásárolta. Az Ml-es autópályát legkésőbb 1996-ra, az M15-öst pedig 1997. végére kell megépítenie a koncessziós társaságnak. Az építési előkészületek megindultak, és 1994 tavaszán megkezdődik az Ml-es koncessziós szakaszának építése. A versenytárgyalást nyert konzorcium jelentős magyar részvételt biztosít a finanszírozásban, az építésben és az üzemeltetésben egyaránt. A használati díjas autópálya megépülésével 18