A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Reinisch Egon: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakulása és fejlődése

Az összefüggő magyar autópálya-hálózat kialakításának tehát kulcskérdése volt az autópályák budapesti kapcsolata. A hatvanas évek második felében, illetve a hetvenes évek elején az a koncepció volt érvényben, hogy az autópályák bevezető szakaszai, változatlan műszaki jellemzőkkel, autópályaként épülnek meg a fővároson belül is egészen a Hungária körútig. Az elgondolás az volt, hogy a Hungária körúton az autópályákat egy zömmel hídszerkezeten nyugvó magasvezetésű autópálya-gyűrű kötné össze. Az autópályákat párosával — Ml-es és M7-es, M4-es és M5-ös, M2-es és M3-as — vezették volna a Hungária körútig. Az Ml-es és az M7-es autópálya közős bevezetésének tapasztalatai alapján, valamint a fővárosi közlekedés dinamikus fejlődésének hatására a hetvenes évek közepén módosították ezt az elképzelést. Az új koncepció szerint az autópályákat a főváros határa közelében húzódó autópálya-gyűrű fogja majd össze: a gyűrűn belül a beépített terület határáig autópálya-jellemzőkkel, a beépített területen belül (bevezető szakaszok) alacsonyabb műszaki jellemzőkkel, városi autóútként épülnek meg a Hungária körútig, amely városi főforgalmi útként teremt kapcsolatot közöttük. A magyar autópályák tehát a Budapest körül épülő autópálya-gyűrűvel képeznek majd egységes autópálya-hálózatot. 6. A MAGYAR AUTÓPÁLYA-HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK I. FÁZISA 6.1. Az 500 km-es autópálya-építési program Az építkezés meggyorsítása érdekében felmerült az a koncepció, hogy külföldi tőke és neves nagy vállalatok bevonásával épüljön meg az autópálya törzshálózat (kb. 500 km) útdíjas koncepcióban. Erre a feladatra angol, olasz, japán, majd francia és német tőkecsoportosulások és vállalatok jelentkeztek. A Minisztertanács 1971-ben foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 3073/1971. sz. határozatában a városközi gyorsforgalmi törzshálózatként az Ml-es, az M3-as, az M5-ös és az M7-es vonalán mintegy 450—500 km összhosszúságú autópálya megépítését határozta el, majd az 1973-ban hozott 3278/1973. sz. határozatában az 1980-ig megvalósítandó autópálya-hálózat I. építési ütemének előkészítését rendelte el. Az előterjesztés az I. ütemben a következő útdíjas rendszerű autópályák megépítését tartalmazta: Az előkészítés eredményeként a Minisztertanács 3666/1974. XII. 31. sz. határozatában az I. építési ütem beruházási célját elfogadta, célcsoportos beruházásnak minősítette, és az V. ötéves tervre előirányozta 110—120 km autópálya megépítését külföldi közreműködéssel úgy, hogy a pályákat —- több ütemben — 1980-ig kell forgalomba helyezni. Később a gazdasági helyzet rosszabbodásával a külföldi közreműködéssel építendő program lekerült a napirendről. Jelzés Irány Autópálya Jelzés Irány kezdő- és végszelvény km-hossz Ml Budapest—Győr 6—118 112 M3 Budapest—Gyöngyös 0—68 58 M5 Budapest—Kecskemét 12—73 61 M7 Székesfehérvár— Balatonaliga (2. pálya) 56—90 17 Összesen: 248 9