A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Tóth László: Az országos úthálózat fejlődése

II. FEJLESZTÉS, FENNTARTÁS, ÜZEMELTETÉS 1971—1980 1. KONCENTRÁLT ÚTÉPÍTÉS Kiindulásként szolgáljanak a 2. táblázat adatai. Főbb adatok a közutakról és az igénybevételükről 2. táblázat 1970 1980 A közúthálózat hossza, km 29 546 29 732 ebből pormentes, km 27 224 28 900 Burkolatok átlagszélessége, m 4,80 5,95 Hidak száma, db 5 700 5 900 Járműállomány összesen, db 1 007 100 1 852 900 ebből nehéz jármű, db 76 500 116 200 Forgalmi terhelés főutakon, egységjármű 3 201 5 412 (országos átlag) . A IV. ötéves tervre vonatkozó előirányzatokat a KPM Közúti Főigazgatóság megtervezte, azonban a forgalom nem várt növekedése, valamint más problémák miatt a tervezetet át kellett dolgozni. A módosítás okai és tennivalói az alábbiak voltak: - A valóságos forgalom meghaladta a tervezettet. - Az anyagárak növekedtek. - Előtérbe került az energiagazdálkodás és a környezetvédelem. - Összpontosítani kellett az egyszámjegyű utak és az átkelési szakaszok átépítésére, s ez növelte a fajlagos költségeket. - Új rendszerű forgalomirányítást kellett bevezetni, ami megkívánta a csomópontok, keresztezések átépítését, az új elkerülő szakaszok építését, a jelzések és jelzőberendezések alkalmazását. - Fenntartási és üzemeltetési telephelyeket kellett kialakítani, s bővíteni az építési és fenntartási kapacitást. - Új közúti határátkelőhelyeket kellett megnyitni a nemzetközi forgalom számára. - A közlekedők tájékoztatására létre kellett hozni a központi információs központot — az ÚTINFORM-ot. - A megnövekedett feladatok összehangolt végrehajtása új irányítást és gazdálkodást igényelt, amit már a számítógépek is segítettek. Ennek a korszaknak az egyik legfontosabb szakmai lépése a koncentrált útépítés bevezetése volt. Ennek megfelelően a forgalom nagysága szerint a legnagyobb igénybevételű főutakat és átkelési szakaszokat építették meg új nyomvonalú útépítéssel, korszerűsítéssel vagy ún. vállalati fenntartással. Ha ez nem történt volna meg, akkor a magyar főúthálózat sem a nemzetközi, sem a hazai forgalmat nem viselte volna el, hanem tönkrement volna. Az útépítő ipar kapacitása fokozatosan nőtt, s minőségileg is fejlődött. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó állami kőbányák fejlesztése elmaradt az igényektől — mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Nagy gondja volt ez az útépítőknek és 21