A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)

Tóth László: Az országos úthálózat fejlődése

tITHÁLÓZAT I. ÚTFENNTARTÁS ES ÚTÜZEMELTETÉS 1960—1970. 1. A FORGALOMFEJLŐDÉS, A JÁRMŰÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA ÉS AZ ÚTÁLLAPOT BEMUTATÁSA Az 1960-as években a fogatolt jármüvek használata egyre kevésbé volt jellemző, s a gépjárművek számának növekedésével a közutak igénybevétele többszörösére nőtt. Különösen a nehézjármüvek számbeli gyarapodása és a forgalomban való részvétele szaporította a gondot: nem tudott arányosan fejlődni az útépítés és az útfejlesztés az utak igénybevételével. Már 1960 előtt elkezdődött a vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmény arányváltozása a közutak javára, s a vasutak íu var veszteségére. A személyszállításban is ugyanez történt. Az 1. táblázat adataival mutatjuk be a tárgyalt kor jellemzőit. Adatok a közutakról és az igénybevételükről 1. táblázat 1960 1970 A közúthálózat hossza, km 29 041 29 546 ebből pormentes, km 8 158 27 224 A burkolatok átlagszélessége, m 4,23 4,80 Hidak száma, db 5 400 5 700 Járműállomány összesen, db 319 100 1 007 100 ebből nehéz jármű, db 30 200 76 500 Forgalomterhelés a főutakon (országos átlag), 1 500 3 201 egység] armu A fentiekből következően 10 év alatt, s a későbbiekben sem változott az országos közutak hossza. A nehézjárművek száma közel háromszorosára, az árufuvarozás teljesítménye több, mint kétszeresére nőtt. A főutak forgalomterhelése megduplázódott. A burkolatok átlagszélessége mintegy fél méterrel nőtt. Ami pedig nincs a táblázatban: az országos úthálózat teherbírásmérése szerint csak az utak 50 százaléka volt megfelelő 1970-ben. 10