A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)
Dr. Karsay László: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakítása és fejlesztése
valamint az esztétikus megjelenés igényeit. Ráadásul az alapvető célokat gyakran motiválják másodlagos igények, mint szakaszos forgalomba helyezés, épitési technológiai korlátozások stb. Ily módon válik sok változós feladattá a vonalvezetés tervezése. Közismert, hogy nem lehet ezt a tevékenységet leegyszerűsíteni két sikbeli vetületi feladat - egy helyszínrajz és egy hossz-szelvény - elkülönített megoldására. Az arányos vonalvezetés után a tervezők fokozatosan áttértek az un. "hajlékony vonalvezetés"-re, ami gyakorlatilag nagysugarú ivek inflexiós csatlakozásával alakította ki a vonalat, minimális egyenes szakaszok tervezésével. Erre jó példa az Ml autópálya Tatabánya-Győr közötti szakasza. Az esztétikai és vezetés-pszichológiai szempontok is fokozott súlyt kaptak és gondos elemzéssel biztosították a vizszintes és magassági vonalvezetés összehangolását, a térbeli folyamatos vizuális képet. Az összehangolás raegkivánta, hogy az összetett helyszínrajzi és magassági ivek közel azonos hosszúságúak legyenek, ezért alkalmazták itt az ún. "progresszív lekerekitések"-et, amikor egy domború vagy homorú ivhez hossz-szelvény átmeneti Ívként kétoldalt kosárivsor is csatlakozik. A tervezői szemlélet további finomítása formálódik meg a "harmonikus vonalvezetés" elveiben. Ennek megfelelően tervezték az M3 autópálya Budapest-Gyöngyös és az Ml autópálya BudapestTatabánya közötti szakaszát. A vízszintes és magassági vonalvezetésben az egyenesek, átmeneti ivek és körivek harmonikusan követik egymást. Mai felfogás szerint az egyenes és ives szakaszok aránya 1:2-1:4 esetben tekinthető harmonikusnak. Hogy ezek a tervezési alapelvek helyesek, azt bizonyítják a megépült autópályáink, melyek közlekedésbiztonság és útesztétika szempontjából egyaránt kiállják a nemzetközi összehasonlítást. Az egyre igényesebb geometriai tervezéssel egyidejűleg formálódtak a technológiai, forgalomtechnikai és környezeti tervezési szempontok is. A tervekbe beépültek az épitési, fenntartási és üzemeltetési tapasztalatok; kialakultak a forgalomtechnikai, 62
