A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Karsay László: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakítása és fejlesztése

megválósitá

sa, továbbá két gyürüsirányú út: az egyik az ország közepén Gyor-Enying-Kecskemét-Cegléd-Tiszafüred útvonalon, a másik pedig Szombathely-Nagykanizsa-Pécs-Szeged-Debrecen-iíátészalka útvonalon. Ezek az útvonalak szervezték hálózattá a sugárirányú utakat. A terv elvi alapjai ma is helytállóak. Az országgyűlés 1968-ban tárgyalta a közlekedéspolitikai koncepciót. Célként határozta meg az országos úthálózat folyamatos fejlesztése során gyorsforgalmú utak - autópályák és autóutak létesítését, figyelemmel az európai és tranzit utakra vonatkozó ajánlásokra. Ennek az állásfoglalásnak az alapján kesztat el 1970ben а "Közlekedés hosszútávú fejlesztésének koncepciója" 1970-85 időtávra. Az ezredforduló után 300 személygépkocsi/1000 lakos telítettségi szinthez - a hosszútávú elgondolások továbbfejlesztésével - a 4. ábrán szereplő gyorsforgalmi úthálózatot javasolta az UKI jogutódja a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet. 4. ábra. Magyarország autópálya és autóút hálózatának terve az ezredforduló után /KÖTUKI, 1971/ Ez a terv minden elsőrendű főútvonal mentén autópálya épitést tartalmazott. Ezen túl a Balaton térségét az igényeket meghaladó szinten látta el gyorsforgalmi utakkal és ugyancsak autópályákat, illetve autóutakat javasolt a 11, 21, 25, 42. és 51. sz. főutak