A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Tóth Ernő: A magyar betonútépités története

A romlások első csoportba az elmozdulás pl. a táblák szétcsúszása a 6. sz. főúton jelentkezett a nem kellően tömör töltés és a kereszthézagvasak elmozdulása miatt. A betontáblák emelésére is több útnál /6, 7. és 21. sz. főút/ sor került 5 tonnás kézi emelőkkel, illetve 4 cm átmérőjű fúrt lyukakon keresztül besajtolt cementhabarccsal. /16/ A repedések inkább az 1945 előtt épült betonburkolatokon jelentkeztek. Hász Sándor már 1934-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az 5,5 m-nél szélesebb burkolatokon feltétlenül kell hosszhézag és a keresztrepedések is csökkentendők a keresztirányú hézagok sűrítésével. /5/ A II. világháború után részben a háborús károk, részben a megnövekedett jármüsúlyok miatt a betonburkolatok repedezettsége fokozódott. Egy 1959-ben készített felmérés szerint a hosszhézag nélküli

, makadám alapra fektetett betonburkolatok 84 %-e. középen elrepedt és csak 1 %-uk maradt ép. A hosszhézaggal készült makadám alapon fekvő burkolatok 50 %-án keresztrepedések voltak és a földre helyezett burkolatoknak is több, mint a fele keresztirányban elrepedt, 10 $-a teljesen összetört. /19/ Sarokrepedések viszonylag ritkán jelentkeztek, átlós repedések pedig gyakran az eltömődött hézagok miatt jöttek létre. Táblarobbanást a 4, 5. és 52. sz. főúton is észleltek. /18, 21/ Különösen nevezetes volt a 4. sz. út Bp-Cegléd közötti szakasza, amelyen 22 esetben jelentkezett ilyen hiba. /A betontáblák robbanása 1979-ben az M7 autópályán Martonvásár térségében is jelentkezett./ /72/ A repedés kiöntések mennyisége több úton olyan mérvű volt, hogy gazdaságossági okokból is elonyösebb volt az aszfaltréteggel való felújitás. /15, 16. ábrák/ A felületi romlások, bomlások, morzsolódás

, töredezés inkább az 1945 után készített betonoknál jelentkeztek, részben a heterogén cementek alkalmazása, részben egyéb technológiai okok: rossz időben végzett, hajszolt munka miatt /pl. 8. és 55»sz. főút/. /18/