A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből

JEGYZETEK 1. A mérföldkő /milliarium, Meilenstein/ távolságjelzésre elhelyezett kő; először II. Szargon asszir király alkalmazta, az i.e-i VIII. században. Később a perzsák és a görögök is átvették használatát, majd a római birodalom útjainak távolságjelzéseként is megjelent. Több mint 5 000 romai mérföldkövet találták meg, a 100 000 km-t kitevő egykori római kori úthálózat mérföldköveiből - állapitja meg a "Lexikon der Antiké" iv. cimszava alatt. 1 mf = 1 000 kettőslépés, kb. 1,5 km. 2. A "Lexikon der Antiké" szerint a milliarium aureum aranyozott bronzból készült. 3. Marcus Vitruvius Pollio - illetve a "Lexikon der Antiké" szerint: L.'Vitruvius Mamurra mérnök, épitőmester, feltaláló és műszaki rajzoló, Augustus császár korában. A "Tiz könyv az építészetről" cimü munka /De archit ectura libri X/ szerzője. A 10. könyv LI-IV. fejezeteiben leirt gépek között van az útmérő, Vitruvius hodometere. Az általa leirt útmérő kocsi kereke - fogaskerekek és csavarok áttételeivel - egy-egy mérföldnek megfelelő fordulatszám után megnyit egy golyókat tartalmazó dobozt, ahonnan igy egy golyó az alatta lévő tartályba hullik. Ebben a szelencében összegyűlt golyók jelzik a megtett mérföldek számát és ennek alapján jelölték ki a felállításra kerülő mérföldkő helyét is. Lásd részletesebben: Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig cimü munkájában - 144. p. 4. Lásd: Krünitz 1776-1858. évi berlini enciklopédiájának LXII. kötetében. 5. Lásd: Krünitz iv. munkájában. 6. Lásd: Krünitz iv. munkájában. 160