A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.
Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből
"alattvalók költségen", -ahogy erről a korabeli királyi leirat rendelkezik. Mint ahogy a későbbi tárgyi emlékeink is bizonyítják, a mutatóujj alkalmazása irányjelzőként - ha nem is teljes egészében kifaragva, de domborításban, vagy sikban festve még sokáig divatban volt. Az első diszitett posta- és útjelző oszlopokat a már hivatkozott Krünitz-enciklopédia szerint Szászországban találták, s I. János György szász választófejedelem korában /1611-1656/ voltak használatban. 0 utána már csak 1682-ben tér vissza a fából készitett útjelző oszlopok használata, de ezeket pontatlanul, matematikai mérések nélkül helyezték el. Neveket és monogrammot, esetleg postajelzéseket találunk rajtuk, irányt viszont nem mutatnak. /4. ábra/ Távolságot jelző oszlopok Szászországban először 169297 között jelentek meg Drezda és Lipcse között, a Meissenen át vezető úton. E faoszlopok felső részén a szász választófejedelem cimere kapott helyet, ez alatt vésték bele a felállítás évét, majd a megjelölt helység nevét és annak távolságát - órákban kifejezve. A fából készitett jelzőoszlopok természetesen hamar tönkrementek, s ezért 1721. november 2-án rendeletet bocsátottak ki, amelynek értelméban a régi faoszlopokat kőből faragott jelzőoszlopokkal kellett kicserélni. Ezek a kőoszlopok már különböző, diszesebb, de egyszerűbb kivitelben is készültek aszerint, hogy milyen rangú postahivatallal rendelkező utat jelöltek. A szászországi kőútjelzők legnagyobbrészt Frigyes Auguszt választófejedelem idejéből származnak. Az 5. a, b, c, d. ábrákon bemutatott részletrajzok Bautzen városában, a vasút közelében vezető főúton felállitott postamérföldkő feliratait ábrázolják. A mérföldkő az ottani helytörténeti múzeum gondozásába került, restaurálásáról és kiegészitéséről is gondoskodtak. Különösen mutatósak a Drezda melletti moritzburgi vadászkastély bejárata előtt felállitott postamérföldkövek, amelyeknek kiemelkedő ékességei a szinpompás választófejedelmi cimerek.
