Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

Ebből a korból származik dr. Vásárhelyi Boldizsár műegyetemi tanártól az első magyar autópálya-hálózat tervezete, amely a 121. képen látható az 1942. évi országhatár figyelembevételével. Ebben az időben már elkészült a Zimonyi István által tervezett ferihegyi gyorsforgalmi út, ami az első autóút volt Magyarországon. Budapest közlekedése szempontjából nagy fontosságú volt a főváros megnövekedett forgalma számára szűknek bizonyult és teherbírás szempontjából sem megfelelő Margit híd kiszélesítése és megerősítése. A híd építése idején ugyanis azon nem volt villamosközlekedés, a 13 cm vastag fakocka burkolatot pedig az 1920. évben erre a célra külön előállított hasított kőburkolatra cserélték át, ami a híd állandó terhelését lényegesen növelte. A hídátépítést 1935-ben kezdték el és 1937-ben fejezték be. Az átépítés költségét az Országos Társadalombiztosító Intézet kölcsönéből fedezték, amelynek törlesztését az.állam és a főváros közösen vállalta. A híd átépítése folytán négysávú lett. Régen megoldásra váró feladat volt a Tiszán át, különösen pedig az ország két vidéki központja, Debrecen és Miskolc közötti közúti közlekedés megjavítása. Minthogy a végleges híd építésére szükséges fedezetet nem sikerült biztosítani, addig is, amíg a végleges hidat megépítik, 1936-ban Tiszapolgáron pontonhidat létesítettek. Magyarország hídállományát 1935-ben a hidak szerkezete szerinti csoportosításban a 8. táblázat mutatja. 1936—1937-ben épült a 8. sz. budapest—Székesfehérvár—grazi úton a veszprémi közúti völgyáthidalás, amely abban az időben Magyarország legszebb vasbeton ívhídja volt. Az említett úton ebben az időben még további 21 kisebb-nagyobb vasbeton, egy beton és egy kőboltozatú híd épült. 121. kép —úr. Vásárhelyi Boldizsár aulóíit-tervezele 1942-ben 120