Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

A hitelezési nehézségek és az árajánlatoknak az előirányzott összegnél magasabb volta, a versenytárgyalásra kiírt 1 200 km hosszú útépítési munkából csak mintegy 800 km hosszú út átépítésének vállalatba adását tették lehetóvé. Az 1930—32. években elvégzencló* munkákra a szerződést az 1930. év clsó negyedében megkötötték, és az erre az évre előirányzott munkákat el is kezdték. A program keretében 1930—1931-ben: az 1. sz. budapest—gyor—bécsi út gyór— országhatárszéli, a 3. sz. budapest—miskolc—kassai út gödöllo—hatvani; a horti, gyöngyösi, kápolnai és füzesabonyi átkelési, továbbá Heves megye határa és Miskolc közötti; a 4. sz. budapest—Püspökladány—ungvári út Budapest—Nyíregyháza közötti; a 6. sz. budapest—pécs—barcsi út Érd—Ercsi közötti, továbbá az adonyi és dunapentelei átkelési; a 7. sz. budapest—nagykanizsa—várasdi út Siófok—Keszthely közötti; a 22. sz. kerecsend—miskolci út Kerecsend és Eger közötti; a 43. sz. debrecen—szegedi út 0—5 km közötti és a 85. sz. gyór—soproni út csornai, kapuvári, vitnyédi, fertöszentmiklósi átkelési szakaszait építették át (105, a, b, c képek). 105. kép —A miskolc—egri úton 1928—193 l-ben a) tervezés c) ellenőrzés b) kivitelezés 102