Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

Az „Országos Útfejlesztés! Alap"-nak a gépjárművek adóztatásából az 1927/28. költségvetési évben 1 310 330 P az 1928/29 3 907 112 P az 1929/30. „ „ 4 630 219 P az 1930/31. „ „ 4 613 842 P az 1931/32. „ „ 4188 987 P bevétele volt. Az évi 4 millió pengőt meghaladó bevétel számottevő összeget jelentett, mert 1930—1934-ig a 4. sz. budapest—püspökladány—ungvári állami közút szentlőrinc— ceglédi, a 3. sz. budapest—miskolc—kassai állami közút Borsod megyei, az 5. sz. budapest—szeged—beográdi állami közút alsónémedi—kecskeméti és a a 6. sz. budapest—pécs—barcsi állami közút érd—ercsi szakaszán 5,5 m széles betonburkolatok létesülhettek. Építésük kilométerenkénti átlagos költsége 115 440 P (a betonburkolat egységára 13,81 P/m

2

), 1934—1935-ben az 5. sz. budapest—szeged—beográdi állami közút kecskémét—szegedi, a 7. sz. budapest—nagykanizsa—varasdi állami közút kápolnásnyé^—székesfehérvári és a 8. sz. Székesfehérvár—jánosháza—gráci állami közút Székesfehérvár—veszprémi szakaszán talajjavítás után földre helyezett 13 cm vastag, 6 m széles betonburkolatok építésének kilométerenkénti átlagos költsége 67 730 pengő (a betonburkolat egységára 9,68 P/m

2

). Az utóbb említett közút Veszprém—rábafüzesi szakaszán az 1936—1937. években épített 13 cm vastag betonburkolat kilométerenkénti átlagos költsége 67 902 P (a betonburkolat egységára 8,87 P/m

2

) volt. Az említett kilométerenkénti átlagköltségek a földmunka, alépítmény, betonburkolat, kisebb műtárgyak és egyéb mellékmunkák költségeit is magukban foglalják. Az 1935—1937. években a kiskőburkolat négyzetméterenkénti építési költsége 16 pengőbe, 5 cm vastag topeka burkolaté: 8 pengőbe és 3,5 kg/m

2 mennyiségű kötőanyaggal készített bitumenes felületi bevonása: 2,50 pengőbe került. Az alapszerű pénzkezelések megszüntetésére vonatkozó rendelet értelmében az „Országos Útfejlesztési Alap" 1932. június hó 30. napján megszűnt, és az ezen időpontig végrehajtott építésekből fennállott 7 180 383,18 P tartozást a kereskedelemügyi miniszteri tárca 1932/33. évi kezelésében az „Államépítészeti hivatalok, közutak és közúti hidak" költségvetési címhez vitték át. A gépjárművek megadóztatásából származó bevétel az említett időpont óta a pénzügyminiszteri tárca költségvetésében jelentkezik. A gépjárműadó mint céladó biztos pénzügyi fedezetet jelentett a közutak átépítésére, de az abból származó bevétel mégsem volt elegendő olyan ütemű átépítésre, amely ütemet a gépjárműforgalom növekedése kívánt. Abból a helyes alapgondolatból kiindulva, hogy a közutak fő burkolattal való ellátása a gépjárművek számának gyorsabb ütemű emelkedését és így az Országos Útfejlesztési Alap bevételeit is ugyanilyen ütemben vonzza maga után, a Kereskedelemügyi Minisztérium az utak átépítésének részben vállalkozói hitelezés mellett történő végrehajtására tett javaslatot. 6. táblázat — Gépjárművek darabszáma Magyarországon Év Személygépkocsi Teher- és egyéb gépkocsi Motorkerékpár Összesen 1926 6712 2 579 2 941 12 232 1932 10 889 5 268 10 795 26 952 1934 10325 4 024 8 885 23 234 1936 13 987 4 588 9 212 28087 1937 16 451 4 844 9475 30 770 99