Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A szabadságharctól a kiegyezésig (1850–1867)

Az eredmény még számottevőbb lelt volna, ha az országos úli szükségletek kielégítésének módját nemcsak a magyar részen, hanem a másik három országrészben is ugyanúgy megszervezték volna. Az első közlekedési szabályozás (KRESZ) ebből az időből való (55. kép). Hirdetés a' magyarországi ci. k. katonai és polgári kormánytól 1855-dlki májos 28-kárói 8383 ÍZ. a., inellfd a' m»K} sroríiAirl álls.laliut út orajfiiiikm ilújtve ni iltremló'ríéíl rrmllitrlÁ* kűzióléieilk. Hagy azon kiíróknak, mellyek » nyilván** silladalmi H országutakon 's az ezeken létező hidakon, mind í* jaráskelés akadályozása, mini magának az út tárgyának *i alkatrészeinek megrongálása állal » személy és tulajdon biztonságára nézve okoztnlhalnak, eleje vétessék: de egyszersmind az utak is hidak folytonos jó kaiban tartásának érdekében is. következő rendeletekéi találja a' kormány kibocsálandóknak: I. Nyilvános lilákon és hidakon kileihelőleg minden ollyas kerülendő, mi állal az akadálytalan közlekedés ssulkségle len hátráltatást szén védhetne. Ennélfogva gondoskodni kall: hogy: I. a' nyilvános ulakoni járáskelés se nappal se éjjel ne gátoilassék. Ha valamelly út mellett kiiz- vagy magánépilmények vannak munkában, mellyck miall az i'pités tartama alatt a'felügyelő hatóság engedélyével állványokat kell emelni vagy anyagszerekcl lerakni, ugy minden föltételek alail egy » járáskelésre elég szélei tér subádon hagyásáról, vagy hol ez kivihető nem volna, egy másik kellőleg megjelölendő közlekedésnek előállításiról kell gondoskodni. Éjjel az illy eltorlaszolt helyeken a' szükséghez képest egy vagy több lámpa, különösen látogatott helyeken pedig őr állilandó föl. 3. Jármüveknek az útpályán etetés vagy lerakodás végeit! megállapodása tilalmai. Ehet képest különösen a' vendégházak tulajdonosai az udvarokba, félszerekbe, vagy mii a

1 izekérutiól eléggé eltávolított állóhelyekbei bejáratról gondoskodni kötelesek, 3. Uj építményeket valamin! uj javításokat, i' kerlkerltéseket és palánkokat la ide értve, ciak • lóllöll ti! árkinak legkülső szélétől, vagy hol oldalirkok nem volnának, az ultoliés laloitól számítandó két bécsi ölnvl lírobíera szabad rakni. Erdők és berkek pedig az út mindkél felén 10 ölnyire megritkitamlók 'g ugy hagyandók. 4. A' szekérpály.iról mindenkor minden ollyas is letakarítandó, mi a' járijkelés akadályozásán kívül a' lovak megszilajaJas.il is okozhatná. 5. Kisebb rakszekérnek nagyobb lerb-:lt szekérhez ragasztása lilalmazlatik. Ez alól csak üres kocsiknak vagy iliszhiniúknak terhelt rakszekerckliez r«gaszlása vételik ki. 6. A' terhes szekerek rakományának izélessége Q legfölebb 10 bécsi lábat lul ne haladjon. Innen csak olly el nem osztható Mrgynk vétetnek ki, inellyeknek szállítása más módon tehetetlen. 7. Miután a' rendetlen kitérés, látogatott utakon igen gyakran fdnakadást sít szerencsétlenségekéi is okoz, szabályul állapiunk meg: hogy minden utakon balra kell kiiérni. Az előrnhajlás jobbra lölénjék. 9. Hidakon az előrehajlás tilalmas. 9. Hegyről ereszkedés alabor be»kaí*lJi;i tirlkúl tiltva vnii. 55. kép — Részlet az Országos Kormánylapból: közlekedési szabályozás 1855-ben