Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A reformkor közlekedésügye (1825–1849)

Egyes megyékben nem volt kiépített út. Viszonylag fejlett volt a Dunántúl, Erdély és Észak-Magyarország úthálózata, mert helyben volt az építőanyag, a kő. Az úthálózat nagy része alap nélküli kavicsolt út volt. Az útépítésnél még elhanyagoltabb volt az útfenntartás. A megépített utakat általában csak akkor állították helyre, amikor már jóformán teljesen tönkrementek. Gróf Széchenyi István (48. kép) ismerte fel hazánkban először a közlekedésnek, a közutak, vasutak és a hajózás kifejlesztésének nagy jelentőségét az ország gazdasági életének fejlődése érdekében. így ír a Stádiumban: ,A jó utak lehető legnagyobb mennyisége az egyesült hazának mechanikai életelvét a leghathatósabban élénkíti, mert minél könnyebb és szabadabb a cirkuláció, annál elevenebb, egészségesebb és erősebb egy test, annál jobban működik egy erőmű és ugyanígy az ország is." Széchenyi 1845-tól a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának elnöke, 1848-ban a Batthyány-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere. Még előző beosztásában kapta a feladatot, hogy dolgozza ki Magyarország közlekedési programját. Ez a program 1848 tavaszán az országgyűlés elé került Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirill" címmel (49. kép). Az előterjesztés az akkori idők felfogásának és adottságainak megfelelően a közlekedés legfontosabb ágának a vasutat tekintette és az úthálózatot csak mint a vasúti hálózat kiegészítését tartotta szükségesnek. A vasúti szállítás költsége az akkori közúti szállítási költségnek csak az 1/2— 1/6-át tette ki. Széchenyi „kóutak" létesítését olyan vidékeken javasolta: 1. ahol a kőanyagok könnyebb beszerzése és közeli szállítása miatt az útépítés olcsóbb, mint a vasútépítés, 2. ahol nem épülhet vasút — valamilyen ok miatt, 3L ahol a vasútállomások megközelítése céljából szükséges; 4. az Alföldön csak olyan helyeken, ahol halaszthatatlan igényként jelentkezett és a vasútállomások elérése feltétlenül szükséges; 5. ahol a rendelkezésre álló közmunka mértéke indokolja. A javaslat összesen 795,5 mérföld (6035 km) hosszat kitevő útépítést irányoz elő. 48. kép — Gróf Szóchcnyi István elsó közlekedési miniszter 41