Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)
A reformkor közlekedésügye (1825–1849)
A reformkor közlekedésügye (1825—1849) Az 1791—1792. évi országgyűlés különbizottsága elkészítette az ország közlekedésének fejlesztési tervét, ami a politikai és gazdasági helyzet miatt nem valósult meg. A napóleoni háború után lassan éledt a nemzet, majd az az 1825—1827. évi országgyűlésen megfogalmazták a küldöttek, s az 1832—1836. évi országgyűlésen pedig törvénybe iktatták a 13 legfontosabb közlekedési irányt, amelyet kiépíteni szándékoztak — csatornával, vasúttal (46. kép). A nemzeti tudat ébredése felkeltette az érdeklődést minden szándék iránt, ami az országot és a közjót segítette felemelni, majd a függetlenséget elérni. Megnőtt az érdeklődés a műszaki újdonságok iránt. Ekkor már gőzhajók jártak a Dunán, s vasutak épültek a fejlett nyugaton. Ebben a környezetben még a közéleti lapokban is (pl. a Társalkodóban) a közönség érdeklődésére számíthatott az utak javításáról szóló tudósítás. Széchenyi István sorra jelentette meg könyveit: a Hitelt, a Világot, a Stádiumot, s Wesselényivel együtt járta a fejlett országokat, hogy a Duna, a Tisza szabályozását, a pest-budai állandó hidat megvalósíthassa. Terveihez anyagi, technikai hátteret, megértést, támogatást keresett. XXV. T Ü R V É N Y-C Z I K K E L V. AB Ország' köz-javát ét herctktdetét gyarapító magá~ nyos vállalatokról, A* legközelebbi Ország: Gyűléséi?, mellyen a' haza' közjavát előmozdító magányos vállalatok etánt a'. Törvény hozás kimerílőleg okvetlenül fog rendelkezni, ideigleni határozat gyanánt rendeltetik: ftogy». 1. §. Minden olly magányos személyek, vagy társasági egyesületek, mellyek > 1-ször Pestről Bécs felé Ausztria' határszéléig — 2-szor Pestről a' magyar tengeri rév partokig — 3-szor Pestről Zimonyig — 4-szer Pestről Morva' és Szilézia' széléig — 5-ször Pestről Galiczla határszéléig — G-szor Pestről Erdélyig, Kolosvir felé — 7-szer Pestről. Erdélyig, Nagy-Szeben felé — S-szor Bécsből, '% illetőleg Ausztriának halárszéleitűl egy részről a' magyar tengeri rcvparlig, mis részről Eszékig, 's így tovább Tőrök Országig — 9-szer Bécstől, 's illetőleg Auslriának halárszéleitől Magyar Országon keresztül Krakóig — 10-szer Nagy-Szombattól Kassáig — 11-szer Kassától Krakóig — 12-szer Miskolcitól Galiczia 's Orosz Ország felé — 13-szor Sziszektől a' magyar tengeri rcvpartokig, az Ország kereskedésének előmenetelét eszközlű víz-csatornák, vas-utak, és ezekhez szükséges hidaknak, még pedig okúr a' feljebb kijelelt két végpontúk közötti vonalnak egész kiterjedésében illalányosan, akár pedig csak bizonyos részben. saját költségeiken leendő mcgkészitésél vállalják magokra, a' jelen Törvény ültei engedett kcdvezcsekcl használhatják, ii ennek oltalma alatt egyedül ezek állandónak. 2. §. Minthogy'' nz IIJy vállalatok eleve nagyobb készületeket és felmeréseket kivonnak, midőn a* Vállalkozók olly Hő munkálatokat lenni szándékoznak, magokat esetről esetre az illető Köz-Törvényhatóságok előtt jelentsék, 'í ennek 46. kép — A 13 közlekedési főirány felsorolása az 1832országgyűlés XXV. törvénycikkében -1836. évi 47, kép— PetzeltJózsef útépítészeti jegyzete 1847-ben 39
