Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A középkori és a török hódoltság kori utak története

A reneszánsz kor kezdetével (a 14. századtól) egyetemes átalakulás ment végbe a gondolkodásban, a társadalomban és a gazdasági életben. Az átalakulás jelentkezett a közlekedésben is, amennyiben Nyugat-Európában megindult az útépítés, fejlődött a közlekedés minősége. Nálunk ebben az időben a nemzet minden erőforrását a török hódítók elleni harc emésztette fel, majd az osztrák hatalommal való küzdelem. Már Nagy Lajosnak akadt dolga a törökkel, később a Hunyadiak, a Jagellók küzdelmeiben Mátyás király kora jelentette az ország utolsó fénykorát. 0 volt az, aki az első postajáratot felállította Bécs és Buda között, ami elsősorban az uralkodó és környezetének rendszeres összeköttetését biztosította. A korabeli útleírások alapján a közlekedési eszközök fejlődése is nyomon követhető. Magyarországon készítették a 13—14. század fordulóján a Komárom megyei Kocs községben azokat a könnyű, vasalatlan kocsikat, amelyek Európa-szerte híresek voltak. A Török Birodalom 16. századi területfoglalásai által az ország középső része török igazgatás alá került, s egyben a háborús pusztítások színtere lett. 18. kép — Magyarország főbb útjai a 15—16. század fordulóján 16