Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Az úthálózat fejlődése 1955-től 1960-ig

• Irányítja a technikai fejlesztésnek az út- és hídépítési, valamint fenntartási anyagok állandó ellenőrző és egyéb vizsgálatait, valamint a kijelölt fejlesztési célok érdekében szükséges anyagvizsgálatokat és kutatásokat, kidolgozza a legalkalmasabb építési eljárásokat és megtervezi a haladó technológiát. • Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az Intézeten belül Közlekedéstudományi-, ' Utépítéstudományi és Hidépítéstudományi osztályt állított fel. Az Intézet és jogutódjai kutatási és vizsgálati eredményeit rendszerbe foglalva dolgozza ki és terjeszti fel a Közlekedési Minisztériumba. • Az Intézet az útépítés, útfenntartás, hídépítés és útügyi közlekedés területének problémáira kidolgozott témákat átadja a felsőbb szerveknek. • Az Intézet a témákon kívül évente többezer szakvéleményt ad és vizsgálatot végez, ezzel is segíti az ipar munkáját. 1958. május 1. napján az útfenntartási munkák kivitele terén is szervezeti változás történt. 1950. január 1. napjától az összes útfenntartási munkát az útfenntartó vállalatok végezték. A vállalatok igyekeztek ezt a munkakört is jól ellátni, mégis sok esetben az útépítési tevékenység olyan elfoglaltságot és lekötöttséget jelentett, hogy az útfenntartási munkák rovására ment. Az utak a forgalmi igényeknek megfelelően és gazdaságosan csak folyamatos munkával tarthatók fenn. Az útőri személyzet is a vállalatokhoz tartozott, s így a közúti kirendeltségek az útóri személyzettel közvetlenül nem rendelkezhettek. A vállalaton keresztül történt intézkedés felesleges adminisztrációt és késedelmet okozott. Az útfenntartási munkák racionálisabb végrehajtása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1958. május 1. napjával a közúti kirendeltségek és az útfenntartó vállalatok személyzetéből megszervezte a Közúti Igazgatóságokat. Ugyanezen időpontban az útfenntartó vállalatok Közúti Üzemi Vállalattá alakultak át. Az útóri személyzetei az igazgatóságok vették át. Akiadott szervezeti utasítás értelmében az Igazgatóságok saját hatáskörben szerzik be a makadám útpályák fenntartásához szükséges fedanyagot, végzik a kifejezetten útfenntartási munkákat: a burkolatok kátyúzása, rövidebb betonburkolatok hézagkiöntése, úttesttartozékok fenntartása, útrendezési munkák, fagondozás és elemi károk megszüntetése. Ez az átszervezés lehetővé tette, hogy a Közúti Üzemi Vállalatok az építési és útkorszerűsítési munkákat eredményesebben láthatják el, mert mentesültek olyan munkakörtől, amely vállalati kivitelt nem is igényel. A nehéz útóri munka kiküszöbölése érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetői az évtizedek óta kézi munkát jelentő útfenntartás gépesítését kezdték meg. A Közlekedés-és Postaíigyi Minisztérium 1958. december 31. napjával megszüntette az Utigépjavító Vállalatot és álló-, valamint forgóeszközeit a jogutódául kijelölt Közúti Gépellátó Vállalat vette át. Ezzel az intézkedéssel a gépjavítás és gépkölcsönzés 1959. január 1. napjával egy vállalat működési körébe került. Ez az intézkedés a gépellátás területén előnyösen éreztette hatását, mert a gépkölcsönzési igények figyelembevételével lehetett a gépjavítási munkákat irányítani. Budapest úthálózata az 1955—1959. években aszfalt útburkolatok és kötött makadám útpályák építésével továbbfejlódött. Ennek ellenére is az útburkolatok 33- százaléka sem a forgalmi, sem a közegészségügyi követelményeket nem elégíti ki. A nagykockakő burkolatok mintegy 20 százaléka kisszilárdságú andezit, a kiskőburkolatok kora pedig meghaladta a burkolatra jellemző élettartamot. Az aszfaltburkolatok 30 százaléka az 1926. év elölt épült az akkori forgalmi terhelésnek megfelelő 15 cm vastag alapon. 155